Ha mobilról nézed, a következő linken találsz egy rövidített, könnyebben olvasható változatot:
Az alábbi írást letöltheted doc vagy pdf formátumban is. Először kattints a következő linkre, majd a megjelenő lapon, ahogy áll, a legfelső sorban válaszd ki, melyik formátumot szeretnéd. (Amit itt alább látsz, azok ugyanis képek, ezért nem lehet kijelölni a szöveget, nem lehet keresni benne, nem működnek a linkek, és kinyomtatni sem egyszerű. A letölthető dokumentumokban mindez működik.)
Ugyanott elmondhatod a véleményedet is róla, a „kérdőív”, a „fórum” vagy az „email” linkek segítségével. Ezenkívül rengeteg más tartalmas olvasnivalót is találsz – ez itt ugyanis egy nagyobb mű része, mely módszeresen, de azért érthetően elmagyarázza, hogyan működik a világ. A címoldalról kiindulva többet megtudhatsz róla.
(Ajánlom még: Facebook-csoport; Facebook lap)
További olvasnivalók:
(Klikk a címekre)
Téma | Tartalom | Megjegyzés |
A biológiai evolúció működése, és az ember evolúciójának jellemzői. | Az ember hajlamos az evolúciót annyival elintézni, hogy vannak mutációk, az egyedek közül pedig kiválogatódnak a legerősebbek. Ennél azért többről van szó. Például a szelekciót nem csak a természet végzi, hanem a másik nem is. Itt eléggé belemegyek a részletekbe, de nagyrészt kisbetűvel. Az emberi evolúció pedig különösen azért érdekes, mert érthetővé válhatnak bizonyos hajlamaink, például a csoportszellem. Hosszú téma. | |
Miben különböznek az elvek és szabályok? Társadalmi szabályok, azaz a normák, és azok két fajtája: a társadalmi normák és a jogszabályok. Honnan erednek a jogszabályok, mi biztosítja a legitimitásukat? A jog felépítése: jogrendszerek és jogágak. Hogy a jog nemcsak az igazságot szolgálja. Büntetések: céljaik, buktatóik, hatásosságuk. Hogyan néznek ki a szabályok a gyakorlatban? Tökéletlenségük, a szabályok betartása, megszegése és megváltoztatása. | 24 oldal, 6800 szó: az életünket vezérlő társadalmi szabályok áttekintése. Megtudhatjuk belőle például, hogy mikor hatékonyabbak a társadalmi normák és mikor a jog; bepillantást nyerünk a jog szerkezetébe; elgondolkozunk a jog és igazságosság viszonyáról, illetve az érdekek erejéről a szabályokkal szemben. | |
Az összehasonlító szemlélet, azaz, hogy az emberek egymással mérik a dolgokat, egymást és önmagukat. Mások helyzetének jelentősége abban, ahogyan magunkat és a jólétünket értékeljük. Hogyan hasonlítgatjuk magunkat másokhoz, és milyen következményekkel jár ez? A bennünket érő, gondolkozásunkat alakító legfontosabb hatások, különösen a forma hatásai. Az abszolút szemlélet: olyannak látni a dolgokat, amilyenek, az összehasonlítástól és a különféle hatásoktól függetlenül. | A cím elsőre némileg rejtélyes lehet, de csak annyit jelent, hogy 1) szeretjük összehasonlítgatni magunkat, a dolgokat; és 2) sok mindentől függünk mi magunk és a gondolkozásunk. Viszonylag hosszú téma, mely helyenként igényel némi gondolkozást, de nem vészes. A legfontosabb benne, hogy vegyük észre, mennyire függ az elégedettségünk attól, hogy mások milyen helyzetben vannak, csak emiatt is sokkal rosszabbnak vagy jobbnak ítélhetjük a saját helyzetünket. |
Továbbá közéleti aktualitásokra is szoktam reflektálni, a címlapon.
Azt is megnézheted, ha ide kattintasz.