Ha mobilról nézed, a következő linken találsz egy rövidített, könnyebben olvasható változatot:
Az alábbi írást letöltheted doc vagy pdf formátumban is. Először kattints a következő linkre, majd a megjelenő lapon, ahogy áll, a legfelső sorban válaszd ki, melyik formátumot szeretnéd. (Amit itt alább látsz, azok ugyanis képek, ezért nem lehet kijelölni a szöveget, nem lehet keresni benne, nem működnek a linkek, és kinyomtatni sem egyszerű. A letölthető dokumentumokban mindez működik.)
Ugyanott elmondhatod a véleményedet is róla, a „kérdőív”, a „fórum” vagy az „email” linkek segítségével. Ezenkívül rengeteg más tartalmas olvasnivalót is találsz – ez itt ugyanis egy nagyobb mű része, mely módszeresen, de azért érthetően elmagyarázza, hogyan működik a világ. A címoldalról kiindulva többet megtudhatsz róla.
(Ajánlom még: Facebook-csoport; Facebook lap)
További olvasnivalók:
(Klikk a címekre)
Téma | Tartalom | Megjegyzés |
Az alkotások, az alkotók és az alkotási folyamat jellemzői. Milyen fajtáik vannak az alkotásoknak és az alkotóknak? Az alkotói korszakokról és az alkotóerő forrásairól. Homályos alkotások és az alkotások körüli ködösítés, stb… Eredetiség és technika: például, hogy újabban miért kevesebb az eredeti alkotás, az alkotók és alkotások kifulladása, illetve a rutin pozitív és negatív oldala. | 17 oldal, 5100 szó. Ez a téma elméleti oldalról foglalkozik az alkotással, a gyakorlati oldalról lásd ‘Az alkotás gyakorlata’ témát. Ez itt segít kicsit tudatosabban szemlélni a művészeti és tudományos alkotásokat, alkotókat, felhívja a figyelmet bizonyos tulajdonságaikra, jelenségekre, melyekbe a művek élvezete során sokan nem gondolnak bele. | |
Mi az, hogy nemzet, ország, nép és állam? Miktől érzik összetartozónak magukat a nemzetek? A kultúra és a nyelv szerepe, a csoportképző tényezők kezdeti hiánya, illetve ahogy megkeresik, megteremtik ezeket. A nemzeti identitás. Ahogy a népeket, nemzeteket egységesnek tekintik, holott sokféle törésvonal szabdalhatja őket: a hatalmon lévők és a nép, elnyomók és elnyomottak, stb… A különféle nemzetek mentalitása: kelet és nyugat, észak és dél, nagy és kicsi. A nemzet létének mérlege. | Viszonylag rövid és érthető téma. Tanulságos benne, ahogy a nemzet az elején megkeresi, megteremti a saját hőseit, ikonjait, nemzeti jelképeit, csoportképző tényezőit – majd miután már megvan, ami kell, csökken az igény irántuk. Másrészt segít meglátnunk a népeken, nemzeteken belüli törésvonalakat, hogy általában nincs olyan, hogy egységes „ők”. | |
A tudomány haszna és kára. Ahogyan a tudomány felépítése követi a természetét. Mi jellemző az ideális és a valóságban létező tudományra? A tudomány demokratizmusa és vallásszerű jellege. Hogyan fejlődik a tudomány? A fejlődés rendszertelensége, a tudományos evolúció és revolúció. Elméletek kiterjesztése oda is, ahol már nem érvényesek. A kutatás iparizált jellege. A tudomány eltávolodása a valóságtól, a fontos kutatnivalók fogyatkozása, és hogy a tudományos objektivitás gyakran csak látszat. | 13 oldal, 3700 szó. A tudomány legfontosabb jellemzői, köztük néhány olyan, amit az ember hajlamos volna másképp gondolni: például, hogy a tudománynak kárai is vannak, fejlődése rendszertelen, és bizonyos szempontból hasonlít a vallásokra. |
Továbbá közéleti aktualitásokra is szoktam reflektálni, a címlapon.
Azt is megnézheted, ha ide kattintasz.