A TISZA-KORMÁNY ELSŐ HÓNAPJAIRÓL ÉS A KLÍMÁRÓL
2026.09.19
(Rövid változat)
Az utóbbi időszak krónikája: a lényeg. Mindez tehát bővebben is elolvasható a honlapon.
● A mostani felszabadultabb légkör
● Az új kormány építő szándéka, új kommunikációs stílusa, és hogy nincs az a görcsös ragaszkodás a hatalomhoz.
● Problémák: a Tisza és emberei amatőrsége a politikában és a mellényúlásaik.
Főleg személyi kérdésekben, Magyar sógorától, Polgár Juditon át Unger Annáig. Bár még igencsak az elején vannak, szóval korai ítéletet mondani.
● A kormányzás más tészta, mint a kampány volt.
A kampányban elég volt Orbánt és a korrupcióját ostorozni, most viszont már kényes kérdésekben kell dönteni. Ezt eddig eléggé kerülték, különösen nem mertek még hozzányúlni a Fidesz népjóléti intézkedéseihez – miközben a költségvetés igencsak feszített. Egyelőre elmegy az ország úgy is, ahogy van, nem kis részben az érkező uniós forrásoknak köszönhetően, illetve tart még a türelmi idő is, de előbb-utóbb el kell kezdeni kormányozni. Eddig leginkább a korábbi rendszer bontogatását láthattuk, nem saját építkezést, és az irányvonal sem nagyon érzékelhető, főleg szakpolitikai kérdésekben.
● A Tisza óhatatlan népszerűségvesztése
A mézeshetek elmúltával, a kényes kérdések felszínre kerülésével és a támogatók közötti törésvonalak megjelenésével. De ez nem túl veszélyes rájuk, mert jelenleg nincs alternatíva, korai tehát a Tisza bukását vizionálni.
● Magyar Péter értékelése
Múlhatatlan érdeme neki Orbán leépítése, és azóta sem csinálja rosszul, sokat tanult, de azért időnként előbújik a régi önmaga. Hogy beleszeretni ő belé sem kell. (Ahogy senkibe és semmibe se – de gyűlölni se. Ésszel megítélni a dolgokat.)
● Rezsimváltás
Ez egy jó szó arra, ami történt: valahol egy sima kormányváltás és egy rendszerváltás között.
● A demokrácia diadala
Hogy demokrácia rendszerét, amit nem váltottunk le, pont arra találták ki, ami most történt: hogy el lehessen zavarni, aki nem tetszik.
● Mandátum-korlátozások
A miniszterelnöké 8 évben, a képviselőké 12-ben. Az előbbivel egyetértek: bár első közelítésben antidemokratikus, végső soron pont, hogy a demokráciát védjük vele. A képviselői korlátozás viszont jobb volna, ha csak a listáról való bejutásra vonatkozna: hogy listás megélhetési politikusok ne legyenek, az helyes, de ha valakit személyesen kedvelnek a választói, az miért ne képviselhesse őket tovább? Általában, ha a Tisza most bebiztosítja, hogy ne lehessen az államot úgy foglyul ejteni, ahogy Orbán tette, az a legnagyobb érdemük lehet.
● Nincs ellenzék
Baloldali párt sincs a parlamentben, a Fidesz meg alaposan lejáratta magát, és éppen romokban hever. Elég hasonló a helyzet ahhoz, ahogy sokáig a Fidesznek sem volt épkézláb ellenzéke, alternatívája. Ez pedig nem egy jó dolog, szükség volna egy normális ellenzékre. Valamint pár Hadházy-szerű partizán sem ártana. Meg egy normális alkotmány.
● Csalódott választók és mások a Fidesz körül
Sokan elpártoltak, bár az igaz hívők maradtak. Mások kényelmetlen lelkivilága jelenleg: a NER-esek, a Fidesz-celebek, a kisebb-nagyobb Fidesz politikusok: sok mindenkinek a feje tetejére állt most a világ.
● Orbán kettős bukása
A pozíciójának és a hitelének az elvesztése. A pozíciója tiszta sor, már nem miniszterelnök. A hitelvesztése jelenti egyrészt, hogy ezek szerint nem is biztos, hogy Orbán 1 akkora Géniusz, másrészt meg az is most eshetett le sokaknak, hogy nem mondott igazat. Akár csak abból kiindulva, amikkel a kampány alatt riogatott a Tisza győzelmének esetére, hogy azok nem úgy lettek. Valamint, hogy nemcsak a választói csalódtak, hanem az emberei is rájöhettek, hogy a Don már nem a régi, már nem tudja megvédeni őket.
Mi lesz így Orbánnal? Ő lesz Gyurcsány 2? Eléggé úgy néz ki, hogy innen már nincs visszaút neki. És mi lesz a Fidesszel, akinek most ugyanúgy nincs vezetője, mint korábban az ellenzéknek. (Meg még jobban, lévén a Fidesz univerzumában Orbán volt a téridő abszolút középpontja.)
Nem mellesleg az egész első vonalbeli Fidesz gárda köddé válása: Szíjjártó, Kövér és Lázár angolos távozása. Meg a szerencsétlen elapátlanodott másod-harmadvonalbeliek, akik maradtak.
● A vereség okainak „keresése”
Hogy mindenre ráfogták már, csak pont a legfontosabbat nem szabad kimondani: a korrupciót meg a hatalmi görcsöt. A tényekkel való szembenézés nélkül pedig hogy is lehetne megújulni? Ahogy a korrupció meg a néphülyítés most ugyanúgy örökre ráégett a Fideszre, mint Gyurcsányra az „elkúrtuk”.
● A fiatalok elvesztése
Még egy ok, amiért nehéz lenne a Fidesznek visszajönnie.
● A nemzeti tőkésosztály
Aki most megmutathatná, hogy mennyire nemzeti, de nem nagyon akaródzik neki.
● A fideszes médiabirodalom leépülése
Amely pedig kulcseleme volt a hatalmuknak. Egyszersmind az is látható, mennyire közpénzből működött az egész.
● Sulyok eltávolítása
Az érthető, hogy könnyebb a Tiszának nélküle, és valószínűleg az országnak is. De azért van két gond vele:
○ A precedens
Amelyet most teremtettek, arra, hogy ha nem tetszik a köztársasági elnök, akkor könnyen meg lehet szabadulni tőle, a törvények, akár az alkotmány ellenében is. Hogy erre innentől kezdve a végtelenségig lehet mutogatni.
○ Fenyegetettség
Maga a mindenkori köztársasági elnök is tarthat tőle ezután, hogy ha túl sokat akadékoskodik a kormánnyal, akkor az elzavarhatja.
● Polgár Judit esete
Hogy bár biztosan jó sakkozó és vélhetőleg rendes ember is, de a köztársasági elnökséghez azért ennél több kell: át kell látnia a jogot, politikát, döntésképesnek kell lennie, stb… Ezekre pedig nem sok biztosítékot láthattunk nála. Azoknak a naivitása, akikben felmerült a személye. A koncepció hiánya a Tiszában ezen a téren is, azon túl, hogy Sulyoktól meg kell szabadulni.
Három egyszerű szabály arra, hogy hogyan válasszunk köztársasági elnököt:
1) Nézzen ki úgy, mint egy köztársasági elnök
2) Legyen értelmes, legyen fogalma jogról, politikáról, az emberekről, az ország helyzetéről
3) Határozottság, döntésképesség, önállóság
Illetve szerintem a közvetlen választás volna a jó, az országgyűlési választásokkal ellenfázisban. Így a köztársasági elnök is bizonyos ellensúlya lehetne a kormánynak.
● Az orbáni korrupció elleni fellépés, mint a Tisza vezérfonala
Mely reményt ad egyfelől arra, hogy lesz is belőle valami, mármint ítéletek és vagyonvisszaszerzés, másfelől meg arra, hogy a Tisza maga nem korrumpálódik el. Annak ellenére, hogy kéz többnyire kezet szokott mosni, meg hogy Orbánék igyekeztek névlegesen jogszerűen eljárni, amit nehéz utólagosan jogilag kikezdeni.
● Unger Anger
Vagyis Unger Anna megválasztása (kijelölése?) a vagyonhivatal élére, a felháborodás, ami követte, a nem túl jól hangzó kijelentései (például, hogy hat évig ne is számítsunk semmire), és az alkalmasabbnak tűnő ellenjelölttől való eltekintés. Meg hogy nem is próbálták megindokolni, hogy miért Unger a jobb.
● Hogy ha tényleg lesz valami, akkor mások is elbizonytalanodhatnak, hogy az elvileg jogszerűen szerzett vagyonok nem érinthetetlenek.
● Tűzoltás
Hogy az átlag Fidesz szavazóra nem kell legyőzöttként tekinteni, illetve el kell ismerni a Fidesznek is azt a néhány pozitívumot, amit tettek.
● Az új stílus a kormány kommunikációjában
Másképp beszélnek a néppel, mint Orbánék.
A tiszás ígéretek felpuhulása, ami a politikusi fizetések csökkentését illeti. Mi lesz vajon a vagyonadóból?
Hogy borítékolható volt, hogy megérkeznek. (Ahogy az egymillió eurós bírságnak is meg vannak számlálva a napjai valószínűleg.) A forint erősödése a választások után.
Inkább ne. Analógia a határon túliak választójogával. Helyette egy megfelelő fórum biztosítása a fiataloknak, ahol hallathatnák a hangjukat.
● MCC
Fideszes janicsárképző nem kell – viszont egy túlságosan nem átideologizált nemzeti tehetségképzőnek volna helye.
Azaz, a budai vár kolostormalactalanítása.
● Benzinár
És az új kompenzáció: szerintem rendben van. Azokon kell segíteni, akik rászorulnak, illetve az ország gazdaságának működését biztosítani.
● +1: Kanada az EU-ban
Köszönjük Trumpnak, természetesen, és végre, hogy felmerült ennek a társult tagsági státusznak az ötlete. (Amit Ukrajnának meg Törökországnak is ki lehetne ajánlani majd, megfelelő feltételekkel. Reálisabb, mint a teljes tagság.)
* * *
Hihetetlen, de ez itt a rövid verzió volt. Mindezek alaposabban ki vannak fejtve, meg vannak indokolva a honlapon.
Kommentelni pedig itt lehet a belpolitikai részt.
Ezúttal azt szedtem össze, hogy mennyi történt eddig az úgynevezett klímaharcban, mi ez ahhoz képest, amire szükség volna, és hogy mindezek közepette mennyi értelme van az európai erőlködésnek. Itt csak röviden:
● Annyi, ami még senkinek sem fájt.
A napelemek elterjedése érdemel említést, körülbelül.
● A rendszer lelassítására, a fogyasztás és termelés radikális visszafogására.
● Ez, rövidtávon, nem csak a milliárdosoknak nem érdeke, hanem senkinek se.
● A rendszer lendülete, melyet nem lehet megállítani.
● De a boldogság nem egyenlő a fogyasztással.
● Az EU az egyetlen, aki hajlandó beleállni a klímapolitikába. Valamelyest, és itt sem könnyű.
● Egyedül nem sokra megy.
● Ahogy mára el van engedve a dolog. Pedig pár éve még trendi volt zöldnek lenni. Helyette van AI láz és háborúk.
● Egy mértékletesebb rendszer kiépítése majd, ha már összeomlott ez a mostani. Ennek a megalapozása a fejekben.
● Hogy az emberek valójában hajlandóak lennének változtatni, ha látnák, hogy más is ezt teszi. Meg, ha a világ is tisztességesen bánna velük. Hasonlóan az országok.
● Paks 0, és Magyarország, mint víznagyhatalom
● Hogy a részletek, mint hogy hol esik az eső, kiszámíthatatlanok, változhatnak. Ami biztos, az a bizonytalanság, meg a fő trendek.
* * *
Ez is egy rövidített verzió volt, a teljeset lásd a honlapon.
A Globális problémák téma a könyvben pedig itt.