Ha mobilról nézed, a következő linken találsz egy rövidített, könnyebben olvasható változatot:
Az alábbi írást letöltheted doc vagy pdf formátumban is. Először kattints a következő linkre, majd a megjelenő lapon, ahogy áll, a legfelső sorban válaszd ki, melyik formátumot szeretnéd. (Amit itt alább látsz, azok ugyanis képek, ezért nem lehet kijelölni a szöveget, nem lehet keresni benne, nem működnek a linkek, és kinyomtatni sem egyszerű. A letölthető dokumentumokban mindez működik.)
Ugyanott elmondhatod a véleményedet is róla, a „kérdőív”, a „fórum” vagy az „email” linkek segítségével. Ezenkívül rengeteg más tartalmas olvasnivalót is találsz – ez itt ugyanis egy nagyobb mű része, mely módszeresen, de azért érthetően elmagyarázza, hogyan működik a világ. A címoldalról kiindulva többet megtudhatsz róla.
(Ajánlom még: Facebook-csoport; Facebook lap)
További olvasnivalók:
(Klikk a címekre)
Téma | Tartalom | Megjegyzés |
A szabadság és annak korlátai. Miért jó és miért lehet rossz a szabadság az egyénnek és a társadalomnak? Honnan erednek és milyen fajtái vannak a korlátainknak? Miért korlátozza a társadalom a szabadságunkat, és mekkora a szabadság kívánatos mértéke? A hatalom és tulajdonságai. | Elég hosszú és elég filozofikus téma, sok kisbetűvel. (Az első fele elvontabb, utána valamivel gyakorlatibbá válik.) Elsősorban annyiból érdekes, hogy a szabadságnak hátrányai, a korlátoknak pedig előnyei is lehetnek. | |
Mi az, hogy makroökonómia, és mi a mikroökonómia? A gazdaságpolitika ágai: a fiskális, monetáris és strukturális politikák. Adók és az államadósság. A monetáris politika eszközei, például az alapkamat. Mire jó a jegybanki függetlenség? Az infláció okai és következményei. Amit a kamatokról és valutaárfolyamokról tudni kell. A munkanélküliség legfontosabb jellemzői. A bizalom szerepe és az őszinteség komplikáltsága a gazdaságban. Makroökonómiai iskolák. | 32 oldal, 8800 szó. Van benne pár elméletibb fejtegetés, de általában nem vészes – ha kissé száraz is. Annyiból érdekes, hogy elég jó bepillantást nyerhetünk valamibe, ami általában a fejünk fölött zajlik: a gazdaságpolitikába; jobban meg tudjuk ítélni azt. Ha hosszúnak tűnik, ki lehet hagyni az apróbetűt, mint mindig. | |
Rendszerint egy dimenzióban határozzuk meg a különböző nézetek, emberek, mozgalmak bal- és jobboldaliságát. Érdemes azonban két dimenzióban gondolkozni, elkülöníteni egymástól a politikai és a gazdasági bal- és jobboldalt. Mik jellemzik a két oldalt az egyes dimenziókban? Átmenetek a dimenziókon belül, mérsékeltek és szélsőségesek. A két dimenzió négy jellemző kombinációja: a hagyományos bal- és jobboldal, a libertarianizmus és az etatizmus. A liberálisokról és konzervatívokról, kommunistákról és nácikról. | Hosszú és gondolkozást igénylő téma. A szokásosnál pontosabb keretet nyerhetünk belőle, melyben elhelyezhetjük az egyes eszméket, az emberek szemléletmódját, a politikai paletta szereplőit. Viszonylag részletesen tárgyalom benne a szélsőségeket, illetve a súlyosan leszakadtak jellemzőit is. |
Továbbá közéleti aktualitásokra is szoktam reflektálni, a címlapon.
Azt is megnézheted, ha ide kattintasz.