Erről a lapról érhető el minden, ami a mű egyes témáihoz kapcsolódik.
(Ha még nem jártál volna ott, nézd meg a címoldalt. Onnan kiindulva az is kiderül, hogy mi ez az egész.)
A lenti táblázatban minden téma mellett jobbra taláhatóak a linkek a letöltéshez (doc és pdf formátumban) és a különböző formákban történő véleménynyilvánításhoz (kérdőív, fórum, email). A már elkészült témák címére mutatva rövid információ nyerhető róluk, rájuk kattintva pedig gyorsan, itt a böngészőben tudod olvasni őket.
Az itt jobbra látható linkekkel a táblázatban lehet gyorsan navigálni.
Ezen a lapon találsz néhány hasznos tippet, melyek megkönnyítik a mű feldolgozását. Felhívom továbbá a figyelmed arra a doc vagy pdf formátumban elérhető praktikus dokumentumra, melynek segítségével könnyen át lehet tekinteni a témák teljes rendszerét. Bővebben olvashatsz róla, ha ide kattintasz. (Egy bekezdés szól róla.)
|
Előszó
Előszó
Alapelvek
A világ működése
Bevezetés
Elvek
Alapok
Élet
Elme
Ember
Társadalom
Csoportok
Politika
A gazdaság elmélete
A gazdaság gyakorlata
Kultúra
Etika
Egység
Program
Az ember élete
Bevezetés
Elvek
Praktikák |
A mai mondás (Gyere vissza holnap egy másikért.) |
A kormány a katonai-ipari komplexum szórakoztató részlege. |
Government is the entertainment division of the military-industrial complex. |
|
Frank Zappa |
Ha tetszik, oszd meg a Facebook-on. Köszi!
(Ajánlom még: Facebook-csoport; Facebook lap)
Könyvek, Részek, Fejezetek, Témák
(A kész témákra mutatva több információt kaphatsz róluk,
a címükre kattintva pedig gyorsan,
itt a böngészőben tudod olvasni őket.) |
Azonosító |
Letöltés
doc
(Microsoft Word) |
Letöltés
pdf
(Acrobat Reader) |
Kérdőíves
vélemény |
Nyilvános
vélemény, megvitatás |
Emailes
vélemény |
|
| Előszó |
|
| Előszó |
| Előszó |
001 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
|
| Alapelvek |
| Egyszerűség |
002 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| Egyensúly (Előszó - Alapelvek) |
003 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| Egység |
004 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
|
| A világ működése |
|
| Bevezetés |
| Bevezetés (A világ működése) |
005 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
|
| Elvek |
| Relatív és abszolút |
006 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| Visszacsatolás |
007 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| Evolúció - revolúció |
008 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| Tartalom és forma |
009 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| Az elme minősége |
010 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| Az etika elvei |
011 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| Program |
012 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
|
| Alapok |
| Megismerés |
| A megismerés módjai |
013 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| Fogalmak, szimbólumok, jelentés |
014 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| Egyszerűség és bonyolultság |
015 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| A megismerés buktatói |
016 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| Véletlenszerűség és rendezettség |
| Véletlenszerűség |
017 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| Rendezettség |
018 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| Metafizika |
| Hit, ateizmus, agnoszticizmus |
019 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| A világ eredete és életbarátsága |
020 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| A világ építőkövei |
| Anyag, energia, erők |
021 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| Idő és tér |
022 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| Relativitáselmélet |
023 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| Kvantum világ |
024 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| Érdekes fizikai jelenségek |
025 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| A világ mélységei |
| Méretek és arányok |
026 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| Különféle világok |
027 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| A világ és a saját létünk csodája |
028 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| Elvarratlan szálak |
| Elvarratlan szálak |
029 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
|
| Élet |
| Élet és fajok |
030 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| Az evolúció általában |
031 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| Az evolúció logikája |
032 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| Az evolúció tökéletlensége |
033 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| Az evolúció és a halandóság |
034 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| Érdekes biológiai jelenségek |
035 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
|
| Elme |
| Az elme jelenségei |
| Az elme szerkezete |
036 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| Az élet és az elme |
037 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| Az értelem elemei |
038 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| Az állati elmék és hatalmunk az állatok fölött |
039 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| Forma |
| A forma alapjai |
040 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| Forma, öntudat és érzékek |
041 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| Forma, öntudat, motivációk és érzelmek |
042 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| Forma, öntudat és gondolkodás |
043 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| A boldogság eredete és a forma hatalma |
044 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| Boldogság |
| A szabadság motívuma |
045 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| A siker motívuma |
046 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| A boldogság keresése és korlátai |
047 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| Értékek |
048 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
|
| Ember |
| Nemek |
| Az ember kétneműsége |
049 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| A szexualitás összetettsége |
050 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| Homoszexualitás |
051 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| Férfi és nő |
052 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| Gyerek |
053 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| Társas viszonyok |
| Szerelem, szeretet, barátság |
054 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| Érzelmek és érdekek |
055 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| Párkapcsolat és szexualitás |
056 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| Emberi gondolkozás |
| Az emberek gondolkozása |
057 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| Önigazolás |
058 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| Emberi relativitás |
059 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| Hiúság |
060 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| Egyéniség |
| Címkék, szerepek, identitások |
061 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| Mi vagyok és mi nem? |
062 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| Embertípusok |
063 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| Egyebek |
| Egyebek (A világ működése - Ember) |
064 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
|
| Társadalom |
| Csoportok |
| A csoportok alapvető jellemzői |
065 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| Konformitás |
066 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| Attitűd, sztereotípia, előítélet |
067 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| Agresszió |
068 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| A csoportok problémáinak kezelése |
069 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| Politika |
| Szélmegoldások |
070 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| Érdekek |
071 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| Ideológiák |
072 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| Bal oldal - Jobb oldal |
073 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| Nemzet |
074 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| Állam |
075 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| Demokrácia és diktatúra |
076 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| Politikai konfliktusok |
077 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| Globális problémák |
078 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| A gazdaság elmélete |
| Versengés és együttműködés |
079 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| Racionalitás és önzés |
080 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| Iparizált világunk |
081 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| Tulajdon |
082 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| Preferenciák és hasznosság |
083 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| A piac alapjai |
084 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| A piac előnyei |
085 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| A piac elvi korlátai |
086 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| A piac gyakorlati hiányosságai |
087 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| Ár és érték |
088 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| Specializáció és standardizáció |
089 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| Gazdaságpolitika, makroökonómia |
090 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| Közgazdaságtan |
091 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| Pénz és hitel |
092 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| Értékteremtés |
093 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| A gazdaság gyakorlata |
| Bankok |
094 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| Vállalatok |
095 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| Részvények, tőzsde, spekuláció |
096 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| Gazdasági növekedés és fejlődés |
097 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| Globalizáció |
098 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| Gazdasági válságok |
099 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| Egyenlőtlenség |
100 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| Ember, társadalom és család a modern világban |
101 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| Érdekes gazdasági jelenségek |
102 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| Kultúra |
| A kultúra és az ember |
103 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| Alkotás |
104 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| A művészet funkciói és befogadása, az ízlés |
105 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| Az alkotások megítélésének tényezői |
106 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| A minőség felismerése a művészetben |
107 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| Érdekes kulturális jelenségek |
108 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| Tudomány |
109 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| Oktatás |
110 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| Vallás |
111 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| Elvek, szabályok, normák |
112 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| Etika |
| Az etika alapjai |
113 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| Igazságosság |
114 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| Jó és rossz, jó vagy rossz |
115 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| Jó cselekedetek |
116 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| A jóság elvárható mértéke |
117 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| Rossz cselekedetek |
118 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| Jóból is megárt a sok |
119 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| Hazugság |
120 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| Modernitás és etika |
121 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
|
| Egység |
| A megismerés egysége és az ember életének egysége |
122 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| A világ és az ember egysége és az elme egysége |
123 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| Az emberiség egysége |
124 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
|
| Program |
| Egy jobb világ |
125 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| Fennmaradás |
126 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| A jóság és etika ápolása |
127 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| Felvilágosulás és szabadság |
128 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
|
| Az ember élete |
|
| Bevezetés |
| Bevezetés (Az ember élete) |
129 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
|
| Elvek |
| Nyitottság |
| Nyitottság |
130 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| Tudatosság |
| Tudatosság |
131 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| Reális világkép |
132 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| Önismeret |
133 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| Önállóság |
| Önállóság |
134 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| Önálló megismerés és cselekvés |
135 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| Közösség és önállóság |
136 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| Társadalom és önállóság |
137 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| Harmónia |
| Harmónia |
138 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| Egyensúly |
| Egyensúly (Az ember élete - Elvek) |
139 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| Boldogság |
| Boldogság |
140 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| Vigyázzunk magunkra |
141 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| A boldogság forrásai |
142 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| Célok |
143 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| Problémák |
144 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| Jóság |
| Jóság |
145 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| Rendesség |
146 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| Türelem |
147 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
|
| Praktikák |
| Testi praktikák |
148 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| Lelki betegségek |
149 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| Kellemetlen gondolatok |
150 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| A problémák kezelése és elviselése |
151 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| Óvatosság, rugalmasság, kivárás |
152 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| Döntések |
153 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| A kommunikáció gyakorlatának alapjai |
154 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| A megbeszélés és kérés művészete |
155 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| Játszmák, meggyőzés és hazugság |
156 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| Konfliktuskezelés |
157 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| A barátság és szerelem praktikái |
158 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| A párkapcsolat praktikái |
159 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| Gyereknevelés |
160 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| Az idő töltése és a pénz költése |
161 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| Tanulás |
162 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| Az alkotás gyakorlata |
163 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| Érvényesülés |
164 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| Vezető és beosztott |
165 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| Ítéletalkotás |
166 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| Hogyan érdemes jónak lenni |
167 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
| Egyebek (Az ember élete - Praktikák) |
168 |
doc |
pdf |
kérdőív |
fórum |
email |
|
|
|
|
|
|
|
Tartalom
A mű bemutatása: miről szól, mi a célja, miben új, hogyan épül fel.
Megjegyzés
Ezt a témát annyiból érdemes átnézni, hogy az ember pontosabb képet kapjon arról, hogy mi ez a mű, és mire számíthat tőle. A továbbiak feldolgozását is segíti: elmagyarázza a mű szerkezetét és a kiemelések rendszerét, ami segít majd gyorsan kiszűrni a lényeget.
Tartalom
A mű első felét adó, 'A világ működése' könyv bevezetése: mire szolgál, miről szól, és az olvasó mit várhat tőle.
Megjegyzés
Ez egy rövid téma, néhány tömör megállapítás, magyarázat és a tartalom címszavakban való összefoglalása alkotja. Gyorsan át lehet vele tekinteni a könyv tartalmát, felépítését, néhány főbb jellemzőjét.
Tartalom
A mű második felét adó 'Az ember élete' könyv bevezetése: miért van rá szükség, miről szól, mik a legfontosabb jellemzői. Miért nehéz az embernek a modern világban megtalálnia, hogy hogyan éljen?
Megjegyzés
Ez a téma valamivel bővebb, mint 'A világ működése' könyv bevezetője. A könyv tartalmán és jellemzőin túl részletesebben foglalkozik az út megtalálásának nehézségével és ennek okaival.
Tartalom
A szerénység és egyszerűség fontossága a világ, a társadalom, és az ember életének különféle területein. Az egyszerűség szerepe ebben a műben.
Megjegyzés
Az egyszerűség a mű egyik alapelve, azaz sok különféle témában felbukkan, és nagy jelentőséggel bír. Ez a téma összefoglalja ezeket a területeket, melyeket így egymás mellett láthatunk. Itt és a következő témákban, amikor az alapelvekről önmagukban beszélek, az gyakran meglehetősen elvont. Igyekszem azonban érthető maradni, és számos példa is segíti a megértést, a dolog gyakorlati jelentőségének meglátását.
Tartalom
Az egyensúly jelentősége, jellemzői és különböző megjelenései a világban, a társadalomban és az ember életében. Az egyensúly szerepe ebben a műben.
Megjegyzés
Az egyensúly a mű egyik alapelve. Ez a téma elmagyarázza az egyensúly fogalmát, bemutatja különféle fajtáit, jellemzőit. Ezen kívül összefoglalja azokat a területeket, melyeken az egyensúly nagy jelentőséggel bír. Az utóbbi célból sok példát hoz fel, ezek azonban elsősorban arra szolgálnak, hogy az egyensúly jelentőségét hangsúlyozzák, részletes tárgyalásuk más témák feladata. Ezért a téma nagy része kis betűvel van szedve.
Tartalom
Az egység jelentősége, jellemzői és különböző megjelenései. Az egység szerepe ebben a műben.
Megjegyzés
Az egység a mű egyik alapelve. Fogalmát, különböző megjelenéseit több téma tárgyalja a műben, az első könyv vége felé. Itt összefoglalom ezeket: röviden elmagyarázom, mit jelent és miért fontos az egység a megismerésben, az ember életében, az emberiség egységét illetően és még néhány területen.
Tartalom
Mit jelent az, hogy relatív és abszolút? Milyen változatos helyeken jelennek meg ezek a természetben, az emberben és a társadalomban?
Megjegyzés
A relatív és abszolút fogalma a könyv egyik elve. Az, hogy elv, itt azt jelenti, hogy a világban sok helyen felbukkan, szem előtt tartása a világ megértését nagyban segíti, illetve a világnézetem alapjait alkotja. Hasonlóan az alapelvekhez, ez és a következő elvek is meglehetősen elvontak, de igyekszem érthetően beszéléni, és példákkal segíteni a megértést. Egyébként ez egy rövid téma. A fogalmak leírásán túl példákat hoz a könyv későbbi részeiből, hogy lássuk, mennyi minden lehet abszolút és főleg relatív.
Tartalom
Mi az, hogy visszacsatolás, milyen fajtái és jellemzői vannak? Milyen tipikus formákban és milyen változatos helyeken jelenik meg a természetben, az emberben és a társadalomban?
Megjegyzés
Ez a téma először röviden összefoglalja a visszacsatolás elméleti oldalát, majd számos gyakorlati példát hoz rá a későbbi témákból, szigorúan apró betűvel.
Tartalom
Az evolúció és revolúció jelentése, és különféle megjelenéseik a világban. Milyen fontos hatásokkal bírnak, és miért érdemes foglalkozni velük?
Megjegyzés
Az evolúcióval több rész foglalkozik később a könyvben. Itt csak a legfontosabbakat foglalom össze, ezért ez egy rövid téma.
Tartalom
A tartalom és forma jelentése és kettőssége. A forma jelentősége, különösen az ember biológiai és társadalmi formáját illetően.
Megjegyzés
Ez egy igen elvont téma. A forma egy különleges fogalom ebben a műben, ennek az alapjait és jelentőségét magyarázom el itt. Leginkább annyiból fontos, hogy az ember sok tulajdonságát, korlátait, érzékelését, motivációit, érzelmeit, gondolkozását nagyrészt az ember biológiai és társadalmi formájának következményeként fogom fel. Lásd még a ‘Forma’ fejezetet.
Tartalom
Mi az elme, hogyan épül fel, és mi adja a jelentőségét a világ és az élet számára, illetve a saját szempontunkból? Az elme univerzalitása és konkrét megjelenései.
Megjegyzés
Alapjában nem tudom megmondani, hogy mi az elme, itt inkább csak az van leírva, hogy mi lehet. Ezen kívül adok egy, a gyakorlatban jól használható, egyszerű modellt rá, ami elég közel áll ahhoz, ahogy a mindennapokban magunkról gondolkozunk. Az újdonság az, hogy az elmét egy univerzális jelenségnek tekintem, ami az aktuális formához idomul, amiben éppen megjelenik. Lásd még az ‘Elme’ részt.
Tartalom
Mi az etika, mik a jó cselekedetek, milyen a jó ember? Ezek fő jellemzői. A jóság elvárható mértéke, a hibák kezelése és a jóság és etika ápolásának fontossága.
Megjegyzés
Az etikával egy egész fejezet foglalkozik ebben a könyvben, itt ennek a legfontosabb mondanivalója van összefoglalva. Nem túl hosszú, nem túl elvont téma, nagy gyakorlati jelentőséggel.
Tartalom
A világ jobbá tételének elvei, és amikre az emberiségnek törekednie kellene: fennmaradás; a jóság és etika ápolása; felvilágosulás és szabadság.
Megjegyzés
Ezekről egy külön rész szól ennek a könyvnek a végén, itt azt foglalom össze. Érthető és viszonylag rövid téma, amihez sokaknak lehet hozzáfűznivalója, véleménye.
Tartalom
Hogyan, és milyen eszközökkel lehet megközelíteni a dolgokat, melyeket meg akarunk ismerni? A megismerés szétesése: ahogyan az emberek gyakran egyoldalúan közelítenek a dolgokhoz, illetve ahogyan elmerülnek egy-egy területben, míg a többit elhanyagolják. A precedensek jelentősége.
Megjegyzés
Meglehetősen elvont téma, de a nagy és normál betűvel írt részek viszonylag rövidek és érthetőek. Elég sok az apró betűs rész, bennük egyebek mellett egy-két technikaibb dolog (pl. az elméletalkotás módszertana) kicsit részletesebb magyarázatával.
Tartalom
A kategóriák, fogalmak és szimbólumok gondolkozásunk, kommunikációnk alapvető elemei. Mik ezek, mik a legfontosabb jellemzőik? Hogyan befolyásolja a gondolkozásunkat a környezet (kontextus) és a magyarázat (interpretáció)? A nyelv néhány fontos és érdekes jellemzője. Mire érdemes vigyázni mindezekkel kapcsolatban?
Megjegyzés
Közepesen hosszú téma, viszonylag sok apró betűs résszel. A kategóriákon, fogalmakon és társaikon túl az ember gondolkozásáról is megtudhatunk belőle néhány fontos és érdekes dolgot. Azért is hasznos, mert felhívja a figyelmet gondolkozásunk néhány buktatójára, melyek miatt hamis képet alkothatunk a világról, valamint néhány bevett módszerre, melyekkel az embereket befolyásolni szokták.
Tartalom
Mik az egyszerű és bonyolult problémák, milyen jellemzőik vannak? Hogyan érdemes kezelni a bonyolult problémákat? Az egyszerű megoldások előnyei. Néhány tipikus emberi tulajdonság az egyszerűség és bonyolultság kapcsán.
Megjegyzés
Ennek a témának a fő mondanivalója az, hogy legyünk képesek felismerni és megkülönböztetni az egyszerű és bonyolult problémákat, és megfelelően álljunk hozzá a kezelésükhöz. (Amiket egyébként hajlamosak vagyunk elvéteni.) Közepesen hosszú, mérsékelten elméleti téma, megfelelően ellátva a megértést segítő példákkal.
Tartalom
A legfontosabb jelenségek, melyek torzítják tudásunkat, következtetéseinket, világnézetünket.
Megjegyzés
Ez a téma különféle területekről összegyűjti és rendszerezi ezeket a jelenségeket. Van néhány, ami itt van kifejtve, de többnyire csak röviden elmagyarázza őket, ad egy-két példát, és utal a helyre, ahol a részletes leírásuk található. Összességében hosszú, de az apró betűk, magyarázatok, példák nélkül nem az, így olyan, mint egy felsorolás, katalógus.
Tartalom
A matematika és a valóság viszonya. A véletlenszerűség és a legfontosabb hozzá kapcsolódó fogalmak magyarázata, a véletlenszerűség néhány alapvető tulajdonsága és törvényszerűsége. A véletlen szerepe a világban és az ember életében.
Megjegyzés
Ez egy közepesen hosszú, de meglehetősen kemény és gondolkozást igénylő téma. Több mély fogalom is tárgyalva van benne, melyek lényegének megértéséhez is meg kell dolgozni. Ilyenek például az okság, a determinizmus vagy a valószínűség. Ugyanakkor a véletlennek, kockázatoknak mind egyéni, mind társadalmi szinten ki vagyunk téve, ezért igen tanulságos lehet elolvasni.
Tartalom
A rendezettség és két jellemző formája: a hierarchiák és a hálózatok. A világ szintjei a fizikai építőelemektől a társadalmakig. A struktúrák tervezésének és felépítésének egyszerű, moduláris és organikus módjai.
Megjegyzés
Ez egy közepesen hosszú, viszonylag elvont téma, de a világ megértéséhez igen hasznos lehet. A hierarchiák és hálózatok nagyon sok helyen előfordulnak, többek között magunk is ezekben élünk, így például a munkahelyünkön és a baráti közösségeinkben. A világ szintjeinek tárgyalása a világképünket gazdagíthatja, a struktúrák felépítéséről szóló rész pedig a körülöttünk lévő dolgokat segíthet új szemmel nézni.
Tartalom
A hit és az ateizmus, ellentétük és hasonlóságuk a végletességükben. A dolgok függőben hagyásának, az agnoszticizmusnak a lehetősége, magyarázata és mérlege. A kétely.
Megjegyzés
Ez egy rövid és érthető téma. A hitet és az ateizmust általában szembeállítani szokás, itt viszont a hasonlóságukat hangsúlyozom, abból a szempontból, hogy mindkettő egyaránt meg van győződve a saját igazáról. Ezzel szemben az agnoszticizmus nyitva hagyja az el nem dönthető kérdéseket, ami egy gyakorlatias hozzáállás, de meglehetnek a hátrányai is.
Tartalom
A nagy kérdések: miért létezik a világ, és miért olyan, amilyen? Az antropikus elv. Az adottnak tekintendő, megmagyarázatlan dolgok, és ami az anyagi világon túl van. Az univerzum különös életbarátsága, és a lehetőség, hogy a világunkat megtervezték.
Megjegyzés
Ez egy közepesen hosszú, de meglehetősen mély, elvont és filozofikus téma. Ugyanakkor igen érdekes, mert a létezésünk alapjait feszegeti. Egy mérsékelt álláspontot képvisel, mivel megpróbál minél racionálisabb maradni, ugyanakkor nem zárja ki az anyagi világon túli jelenségek lehetőségét sem.
Tartalom
Mi az anyag, az energia, mik az erők és a kölcsönhatások? Ezek legfontosabb tulajdonságai.
Megjegyzés
Ez egy elég rövid és érthető téma. Azt magyarázza el, hogy miből van az anyagi világ és mi mozgatja.
Tartalom
Az idő és tér fogalma és legfontosabb sajátosságaik.
Megjegyzés
Ez egy rövid, de meglehetősen elvont téma. Annyiból érdekes, hogy tér és idő a világunk legalapvetőbb jellemzői, és mindannyian beléjük ágyazva élünk. Itt ezek alapvető tulajdonságairól van szó, bonyolultabb összefüggéseiket, a téridőt a 'Relativitáselmélet' téma tárgyalja.
Tartalom
A gyorsan mozgó és nagy tömegű dolgokkal kapcsolatos legfontosabb jelenségek szemléletes bemutatása.
Megjegyzés
Ez egy nem túl hosszú, de annál elvontabb téma, amit azért igyekeztem a lehető legérthetőbben bemutatni. Sok olyan dolog nyitjára érezhetünk rá általa, melyeket egyébként sokak szerint csak a tudósok érthetnek. Ilyenek az idő sebességének megváltozása, a tömeg és energia összefüggése vagy a tér görbülete. (Viszont van még benne jó pár olyan kérdés, melyek számomra nyitottak vagy megerősítést igényelnek. Ha ezekben tud valaki segíteni, megköszönöm.)
Tartalom
A nagyon kis dolgok, a különféle fizikai részecskék viselkedésének legfontosabb jelenségei.
Megjegyzés
Ez egy viszonylag hosszú és nagyon elvont téma, a lehetőségekhez képest szemléletesen elmagyarázva. Érdekes benne, hogy a világ a legkisebb méretekben mennyire különbözik attól, amihez hozzá vagyunk szokva. (Bár sokat gondolkoztam rajta, szép számmal vannak még benne számomra nyitott vagy megerősítést igénylő kérdések. Ha tudsz bennük segíteni, megköszönöm. A legfontosabb kérdéseket a téma végén egy külön pontba gyűjtöttem össze.)
Tartalom
A hullámok, a fény, a hőmérséklet és még néhány fizikai jelenség tulajdonságai.
Megjegyzés
Az itt leírt jelenségeket két részre lehet osztani. Vannak köztük specifikus jelenségek, melyek önmagukban fontosak. Ilyen a fény. Másrészt vannak az általános jelenségek, melyek több formában is megjelennek, melyek megismerésével sok különböző dolgot meg lehet érteni. Ilyenek a hullámok: sok közös van ugyanis például a víz, a hang és a fény hullámaiban. Közepesen hosszú, viszonylag elvont, de nem túl vészes téma.
Tartalom
Az atomokat, az univerzumot, a Naprendszert és az emberi dimenziót jellemző legérdekesebb adatok.
Megjegyzés
Rövid és érthető téma, amely segít megérteni, hogy mi mekkora. Az említetteken túl adok egy módszert, mellyel könnyebben el lehet képzelni a nagy számokat, és itt van bemutatva az árapály erők működése is.
Tartalom
A sok különféle világ, melyek körülveszik az embert: a fizikai világ, az élővilág, az ember saját világa, a társadalom világa és az információ világa. Ahogyan ugyanaz a világ is többféleképpen tud hatni. Bezártságunk: az ember által ismert és bejárt területek szűkössége.
Megjegyzés
Rövid és érthető téma, mely igyekszik felhívni a figyelmet a világ nagyságára és sokszínűségére, a nagyvilágba beágyazott különféle világokra, melyekről egyébként hajlamosak vagyunk megfeledkezni.
Tartalom
A megszokott, természetes dolgok csodálatossága azokkal szemben, amiket az emberek általában csodának tartanak. Létezésünk csodája és szerencséje.
Megjegyzés
Nagyon rövid és érthető rész. Mindössze a tartalomban leírt két dologra igyekszik felhívni a figyelmet.
Tartalom
Amiket az ember nem tud, illetve amikre nem képes. Amiket valószínűleg sohasem fogunk tudni. Mindezek tanulságai.
Megjegyzés
Rövid és érthető téma, mely szerényebbé tehet a világgal szemben.
Tartalom
Mi az élet? Az élet eredete, ritkaságának, gyakoriságának kérdései. A Föld különleges adottságai. Mik a fajok, hogyan alakulnak ki és hogyan foglalhatók rendszerbe? A gének alapvető tulajdonságai, és az élőlények felépítésének jellemzői.
Megjegyzés
Közepesen hosszú és eléggé tudományos téma. A címében jelzettnél (Élet és fajok) annyival bővebb, hogy az élőlényekről, közelebbről a génjeikről és a testük felépítésének elveiről is szól.
Tartalom
Mi az evolúció, és miért fontos? Mi a revolúció? Az evolúció és revolúció néhány fontos tulajdonsága.
Megjegyzés
Elég rövid és nem túl bonyolult téma. Annyiból érdekes, hogy körülöttünk sok mindent az evolúció alakított és alakít, és nem is csak az élőlényeket. Az evolúció ráadásul alapjában véve egy nem különösebben bonyolult folyamat, tanulmányozásával így sok különféle dolog viszonylag könnyen érthetővé válhat.
Tartalom
A biológiai evolúció működése, és az ember evolúciójának jellemzői.
Megjegyzés
Az ember hajlamos az evolúciót annyival elintézni, hogy vannak mutációk, az egyedek közül pedig kiválogatódnak a legerősebbek. Ennél azért többről van szó. Például a szelekciót nem csak a természet végzi, hanem a másik nem is. Itt eléggé belemegyek a részletekbe, de nagyrészt kisbetűvel. Az emberi evolúció pedig különösen azért érdekes, mert érthetővé válhatnak bizonyos hajlamaink, például a csoportszellem. Hosszú téma.
Tartalom
Az élőlények és az örökítőanyag tökéletlensége. A tökéletlenség eredete.
Megjegyzés
Ez egy rövid és érthető téma. Különösen érdekes benne, hogy az örökítőanyagunk, a DNS-ünk mennyire egy kusza, logikátlan, felesleges - sőt káros - részektől hemzsegő képződmény; illetve a tény, hogy az evolúció megengedi a tökéletlenséget.
Tartalom
Miért kell meghalnunk, és mi határozza meg, hogy meddig élünk? Halandóságunk jellemzőinek önkényessége. A halandóság hátrányai és előnyei.
Megjegyzés
Ez egy rövid és érthető téma. Ennek ellenére, aki elolvassa, más szemmel nézhet utána a halálra: megértheti például, miért volt szükséges a kifejlődésünkhöz, és milyen szempontokból hasznos továbbra is.
Tartalom
Különféle biológiai jelenségek, például a különböző bőrszínek eredete az embernél, a látás jellemzői, az agyféltekék sajátosságai.
Megjegyzés
Érthető és viszonylag rövid téma. Semmi világrengető, de érdekes, és egy-két dolog nyitját ebből is megtudhatjuk.
Tartalom
Mi az elme, és hogyan épül fel? Az elme és az öntudat önálló, megjelenésük formájától független minősége. Az elme három szerkezeti eleme: a „számítógép”, a lélek és a tudat.
Megjegyzés
Viszonylag hosszú és elvont téma. Jelentős része a saját elmélkedéseim eredménye, és ez igaz az egész ‘Elme’ részre is. Az elme itt felvázolt modellje nem egy teljes vagy tudományos modell, ellenben egyszerű és praktikus, mellyel az ember a gyakorlatban jól elboldogul, és a lényeget szerintem megfogja. Fontos még, hogy néhány szót, például a lelket is, a köznapitól némileg eltérő értelemben használok.
Tartalom
Miképpen volt hasznos az elme és az öntudat életre hívása az élet és a társadalom számára? Mik az elme létének hátrányai? Ahogyan az öntudat kezdi átvenni sorsának irányítását az evolúciótól.
Megjegyzés
Rövid és érthető téma. Gyakorlati szempontból nem túl jelentős, ezért sok benne a kis betű. Inkább arra szolgál, hogy tovább formálja az elméről és az öntudatról kialakított képünket, bemutassa, hogy milyen viszonyban állnak ezek az élettel, az egyénnel és a társadalommal.
Tartalom
Az értelem és elemei: a tudás, az intelligencia és a beleérző képesség. Mennyire járnak ezek együtt, és milyen kombinációkban fordulnak elő az emberekben? Mi jellemzi a zsenit, tehetséget és a bölcset?
Megjegyzés
Ez egy átlagosan hosszú és jól érthető téma. Az értelmi képességek megítéléséhez lehet hasznos. Az emberek ugyanis hajlamosak összemosni az értelem különböző elemeit, egymást egyszerűen okosnak vagy butának tartva. Ebből itt kiderül, hogy ez összetettebb kérdés, sokféleképpen lehetünk értelmesek és kevésbé azok.
Tartalom
Mi jellemzi az elmével sem rendelkező, az öntudat nélküli és az öntudattal is bíró állatokat? Amilyen rosszul bánik ma az ember az állatokkal, és hogy mit lehetne tenni ez ügyben. Mennyit ér az öntudattal bírók és nem bírók boldogsága?
Megjegyzés
Közepesen hosszú, általában jól érthető téma. Az utolsó pont az, ami kissé filozofikusabb. Van benne egy-két olyan elképzelés, ami mai szemmel nézve nem tűnhet túlzottan reálisnak, már csak az is, hogy egyáltalán törődjünk vele, hogy mit éreznek az állatok. Próbáljuk meg tágabban szemlélni a dolgokat, és így talán kevésbé érezzük majd ezeket a valóságtól elrugaszkodottaknak.
Tartalom
Sok minden szétbontható tartalomra és formára. A forma tulajdonságai és fajtái: a biológiai és a társadalmi forma. A biológiai és társadalmi antropikus elv.
Megjegyzés
A tartalom és forma legalapvetőbb jellemzése a ‘Tartalom és forma’ témában található, de a lényeget itt is megismétlem. Ezt követően tovább részletezem, amit a formáról tudni kell. Rövid, de eléggé elvont téma. Annyiból érdekes, hogy a forma jelentős befolyással van az elmére – beleértve az emberi elmét is – amit egy egész fejezet tárgyal, melynek ez a bevezető darabja.
Tartalom
Az érzékelés szelektivitása, rekonstruáltsága, relativitása, interpretáltsága, értelmezettsége és néhány egyéb jellemzője. A biológiai forma és az öntudat kapcsolata az érzékekkel.
Megjegyzés
Viszonylag rövid és érthető téma. Számos érdekes dologra hívja fel a figyelmet érzékeinkkel kapcsolatban, melyek nem biztos, hogy feltűntek eddig, annak ellenére, hogy folyamatosan használjuk őket. Van benne néhány látványos kép is, szemléltetendő, hogy amit látunk, az jelentős részben bennünk alakul ki.
Tartalom
A motivációk fajtáinak, tulajdonságainak részletesebb áttekintése, elsősorban abból a szempontból, hogy bizonyos dolgokra azért érzünk késztetést, mert az adott biológiai és társadalmi formában létezünk, másokra viszont ettől függetlenül is.
Megjegyzés
A motivációk azok a különféle módok, ahogyan a lélek jól vagy rosszul érezheti magát. Alapvető jellemzőiket ‘Az elme szerkezete’ téma tárgyalja. Jelen téma viszonylag hosszú és meglehetősen filozofikus, szinte az egész apró betűvel is van szedve. Inkább csak azoknak lehet érdekes, akiknek van kedvük mélyebben eltűnődni rajta, hogy mik mozgatnak bennünket.
Tartalom
Hogyan befolyásolja életünk biológiai és társadalmi formája a gondolkozásunkat, és milyen formától független elemei vannak neki?
Megjegyzés
Viszonylag hosszú és igen filozofikus téma, gyakorlatilag végig kis betűvel szedve. Van benne egy-két érdekesség, például, hogy hogyan antropomorfizáljuk, ruházzuk fel emberi tulajdonságokkal a dolgokat, de nagyrészt csak összegyűjti és rendezi más témák idevágó gondolatait. Inkább csak azoknak ajánlható, akik szívesen filozofálnak el mélyebben arról, hogy hogyan gondolkozunk, és azt hogyan befolyásolja a világ.
Tartalom
Miért vagyunk képesek a boldogságra? A boldogság vágya, mint a bennünket mozgató erő. Életünk biológiai és társadalmi formájának hatalma felettünk.
Megjegyzés
Viszonylag hosszú és nagyon filozofikus téma, túlnyomórészt kisbetűvel. A lényege az, hogy: 1) A boldogságra való képességünk nagyrészt azért van, hogy a viselkedésünk az említett formáknak megfelelő legyen; és 2) E formák nagy hatalommal bírnak felettünk. (Bár az öntudatunk révén azért szabadabbá váltunk.) Akit a gyakorlati dolgok érdekelnek, nyugodtan kihagyhatja.
Tartalom
A szabadság és annak korlátai. Miért jó és miért lehet rossz a szabadság az egyénnek és a társadalomnak? Honnan erednek és milyen fajtái vannak a korlátainknak? Miért korlátozza a társadalom a szabadságunkat, és mekkora a szabadság kívánatos mértéke? A hatalom és tulajdonságai.
Megjegyzés
Elég hosszú és elég filozofikus téma, sok kisbetűvel. (Az első fele elvontabb, utána valamivel gyakorlatibbá válik.) Elsősorban annyiból érdekes, hogy a szabadságnak hátrányai, a korlátoknak pedig előnyei is lehetnek.
Tartalom
Mi a siker, az önértékelés, és hogyan értékelnek bennünket mások? Ezek kritériumai, azaz milyen feltételekkel tekintjük sikeresnek, tartjuk nagyra magunkat és másokat? A siker és egymás értékelésének fontossága az egyén és a társadalom számára.
Megjegyzés
Hosszú téma, mely meglehetősen részletekbe menően boncolgatja a tartalomban jelzetteket, sok apró betűvel. Annyiból érdemes elolvasni legalább a kiemelteket, hogy ez az egyik legfontosabb erő, mely bennünket és embertársainkat mozgatja, viselkedésünket a társadalom érdekeinek megfelelő módon alakítja.
Tartalom
Hogyan alakul a viselkedésünk, hogy boldogabbak legyünk? A kondicionálás, az imitáció és a racionalitás. Amikor választani kell, hogy az egyik vagy a másik módon legyünk boldogak, illetve, hogy az egyikünk vagy a másikunk legyen az. A boldogtalanság kezelése. Boldogabb-e az, aki okos?
Megjegyzés
Hosszú és meglehetősen elméleti téma. Gyakorlati szempontból ‘A boldogtalanság kezelése’ és az ‘Értelem és boldogság’ pontok az érdekesebbek. Az előbbi egyelőre csak bemutatja, hogy az emberek általában hogyan kezelik a boldogtalanságot: gyakran nem a legokosabban. Lásd a ‘Problémák’ és a ‘A problémák kezelése és elviselése’ témákat az élet problémáinak természetéről, és hogy mit ajánlatos tenni velük kapcsolatban.
Tartalom
Mit jelent az érték fogalma, és mik az értékek? Az ember értéke. Értékítéleteink, azok különbözősége és önállótlansága. Eszmények, és másodlagosságuk a boldogsággal szemben.
Megjegyzés
Hosszú és meglehetősen elvont téma, sok apró betűvel. Ezzel együtt érdemes lehet átolvasni, mert van benne néhány fontos tanulság: például hogy a jóság érték; hogy a dolgok értéke nagyrészt nem a lényegükből, hanem a címkéikből fakad; hogy mi segíthet elviselni, ha mások jobb képességekkel rendelkeznek, értékesebbek nálunk; hogy mennyire szubjektív és önállótlan az értékítéletünk; vagy, hogy pusztán eszményekért nem kell elvenni az emberek támaszát.
Tartalom
A nemiség és szexualitás jelentősége a biológiában, az ember életében és a társadalomban. Férfi és nő különbözősége. (Nagy vonalakban. A részletekről lásd a ‘Férfi és nő’ témát.) Monogámia és poligámia. A férfi előnyös helyzete a társadalomban, a nemi különbségek tagadása és a nemi kérdés felvilágosult szemlélete és kezelése.
Megjegyzés
Ez, különösen a nemek közötti különbségeket és a társadalmi helyzetüket illetően egy igen jelentőségteljes, sokat vitatott és kimondottan „forró” téma – azaz sokan érzékenyek lehetnek rá. A félreértések elkerülése végett ezért ajánlott figyelmesen és alaposan elolvasni. A szöveg egyébként hosszú, de eléggé érthető. (Továbbá a végleges változatban várhatólag még át lesz szerkesztve, a társadalmi vonatkozások átkerülnek majd a fejezet végére.)
Tartalom
A sokféle mód, ahogyan az ember nemét definiálni lehet: a biológiai, a mentális, a társadalmi nem és a nemi identitás. A szexuális orientáció és a nemi szerep. A nemeket övező hagyományos kétpólusúság és annak feloldása. Normalitás és deviancia.
Megjegyzés
Közepesen hosszú és eléggé érthető téma, mely mindazonáltal új elemekkel gazdagíthatja és rendezettebbé teheti azt, ahogyan a nemekről a mindennapokban gondolkozunk. Egyúttal segíthet nyitottabbá válni általában is, és jobban elfogadni önmagunkat.
Tartalom
A homoszexualitás minden oldalról: jelentése és tulajdonságai, gyakorisága, eredete, a homoszexuális emberek legfontosabb jellemzői és helyzete, valamint a homoszexualitás társadalmi elutasítása és elfogadása.
Megjegyzés
Hosszú, de többnyire érthető téma. (A homoszexualitás jelentésének mélyebb megvizsgálása az, ami kissé komplikáltabb benne.) Igyekszik minél kiegyensúlyozottabban és reálisan bemutatni ezt az érzékeny kérdéskört, remélhetőleg hozzájárulva a melegek (illetve önmagunk) megértéséhez, elfogadásához, a feszültségek mérsékléséhez.
Tartalom
Milyen a férfi és milyen a nő? A nemi különbségek eredete. A férfi és a női szerep.
Megjegyzés
Hosszú, de érthető és érdekes téma. Férfiak és nők meglehetősen különbözően éreznek és gondolkoznak, gyakran nem is értik meg egymást. Ebben nyújt segítséget ez a téma, ami a mindennapokban is nagy hasznunkra lehet. (És akkor még nem is említettem a vicces rajzokat.)
Tartalom
Milyenek a gyerekek? A gyerekek szabad elméje. A kamaszkor.
Megjegyzés
Érthető és rövid téma. Azért is rövid, mert valószínűleg van még, amit bele lehetne írni. Ha van ötleted hozzá, szólj. A gyereknevelésről egy külön téma szól, az erre vonatkozóak tehát szándékosan nem itt vannak.
Tartalom
A szerelem, szeretet, barátság és gyűlölet tulajdonságai elméleti szempontból. Milyen érzések ezek? Miért képes az ember a szerelemre, és mely tényezők befolyásolják, hogy kit szeret? Miért földi dolog a szerelem? A barátság fajtái: a közeli és távoli barátok, a baráti társaságok és az ismerősök.
Megjegyzés
Hosszú, de elég érthető téma, mely mindenkit érint. Mivel igyekszik racionálisan közelíteni ehhez az érzelemdús tárgyhoz, viszonylag száraznak tűnhet – viszont módszeres és rendszerezett, így megérthetjük, mik is ezek ez érzések, viszonyok és hogyan működnek. Hogy hogyan kezeljük barátság, szerelem és párkapcsolat ügyeit a gyakorlatban, és további kapcsolódó témákat lásd ‘Az ember élete’ könyvben, a ‘Praktikák’ közt.
Tartalom
Milyen érdekek vannak jelen az érzelmek (szeretet, párkapcsolatok) körül? Az érdekek tudatos és tudattalan hatása. Ahogyan a párkapcsolatokban adunk és kapunk, nyerünk és áldozunk: a párkapcsolati mérleg. A párkapcsolati tőke, mely azt méri, hogy milyen jó partnerek vagyunk, és meghatározza, hogy milyen jó partnert kaphatunk. Üzlet és hatalom a társas kapcsolatokban. A társas kapcsolati játszmák.
Megjegyzés
Hosszú, de többnyire jól érthető téma, mely szinte mindenkit érint. Hozzásegíthet, hogy tisztábban lássuk, mi zajlik a kapcsolatainkban a felszín alatt, hogyan irányítanak bennünket az érdekek itt is, hogyan kalkulálunk, mérlegelünk, miféle játszmákat játszunk egymással.
Tartalom
A párkapcsolatok mögöttes tényezői: az őket kialakító és fenntartó vonzás és nyomás, a párkapcsolati szerepek és a párkapcsolatok körül tapasztalható képmutatás. A párkapcsolat, mint közös vállalkozás és közügy. A szexuális vágy elfogadása és kielégítése. Milyen különbségek vannak a férfiak és nők szexualitásában? Szexualitás a mai világban.
Megjegyzés
Viszonylag hosszú, de érthető és mindenkit érintő téma. Segítségével felfigyelhetünk a párkapcsolatok néhány általában háttérben maradó, mégis jelentős tulajdonságára. Ezen kívül a szexualitást is segíthet nyíltabban szemlélni, okosabban kezelni, megérteni egymás ebbéli különbségeit, valamint látni a szexualitás új helyzetét, ipari felhasználását a modern világban. (A párkapcsolatokra vonatkozó gyakorlati tanácsokért lásd ‘A párkapcsolat praktikái’ témát.)
Tartalom
Az emberi gondolkozás tipikus mintázatai, például, hogy bizonyos dolgokat szeretnénk jónak látni, hogy nem értjük magunkat és egymást, és hogy önmagunkból indulunk ki. Irracionális gondolatok és cselekedetek.
Megjegyzés
Nagyon hosszú, de általában érthető rész. Olyan, mint egy katalógus, amelyben megpróbáltam összegyűjteni és rendszerezni az emberi gondolkozás fő sajátosságait. Az apró betűk nélkül azért nem annyira hosszú, és legalább így nem árt elolvasni, hogy legyen egy képünk arról, mi megy a fejünkben, és mert van benne néhány fontos tanulság.
Tartalom
Mi a kognitív disszonancia? Mi az önigazolás? Hogyan próbálja az ember feloldani a gondolkozásában és cselekedeteiben kialakuló ellentmondásokat? Amikor meggyőzzük magunkat, hogy minden rendben, és amikor megváltozik a dolgokhoz való hozzáállásunk. Hogyan köteleződünk el döntéseink mellett, és ennek milyen káros következményei lehetnek? Az önigazolás veszélyei, azok mérséklése, illetve önigazoló hajlamunk felhasználása.
Megjegyzés
Hosszú téma. A nagy és normál betűs részek jól érthetők, a részletekbe belemenve viszont több gondolkodást igényel. Mindazonáltal megéri elolvasni, mert az önigazolás egy igen jelentős mechanizmus mindannyiunkban, ami nagyrészt a háttérben, tudattalanul működik, és ha megismerjük a tulajdonságait, felfigyelünk a hasonló tendenciákra önmagunkban, sok buktatót elkerülhetünk, és azt is jobban megérthetjük, mi zajlik másokban.
Tartalom
Az összehasonlító szemlélet, azaz, hogy az emberek egymással mérik a dolgokat, egymást és önmagukat. Mások helyzetének jelentősége abban, ahogyan magunkat és a jólétünket értékeljük. Hogyan hasonlítgatjuk magunkat másokhoz, és milyen következményekkel jár ez? A bennünket érő, gondolkozásunkat alakító legfontosabb hatások, különösen a forma hatásai. Az abszolút szemlélet: olyannak látni a dolgokat, amilyenek, az összehasonlítástól és a különféle hatásoktól függetlenül.
Megjegyzés
A cím elsőre némileg rejtélyes lehet, de csak annyit jelent, hogy 1) szeretjük összehasonlítgatni magunkat, a dolgokat; és 2) sok mindentől függünk mi magunk és a gondolkozásunk. Viszonylag hosszú téma, mely helyenként igényel némi gondolkozást, de nem vészes. A legfontosabb benne, hogy vegyük észre, mennyire függ az elégedettségünk attól, hogy mások milyen helyzetben vannak, csak emiatt is sokkal rosszabbnak vagy jobbnak ítélhetjük a saját helyzetünket.
Tartalom
Mi a hiúság, és milyen a hiú ember? Milyen hasznai és kárai lehetnek neki? A butaság, intelligencia, tudás és bölcsesség összefüggése a hiúsággal. A szakmai hiúság. A kisebbrendűségi érzés, mint a hiúság ellentéte.
Megjegyzés
Rövid és érthető téma. Érdemes elolvasni, mert a hiúság egy nagyon jellemző emberi tulajdonság, segítségével megérthetjük mások hiúságát, és könnyebbé válhat kiküszöbölni a sajátunkat.
Tartalom
Amikkel jellemezzük a dolgokat, embereket, amikként tekintjük őket (címkék, pl. „férfi”). Ahogyan ők ezeknek megfelelően viselkednek (szerepek, pl. a férfi szerep); és amiknek az emberek tartják magukat (identitások, pl. „én férfi vagyok”). A példaképek: jelentésük, fajtáik, hasznaik, és amiket jó szem előtt tartanunk velük kapcsolatban.
Megjegyzés
Viszonylag hosszú, némileg elvont, de azért érthető téma. Elég fontos is, mert a dolgok és emberek címkéi jelentős hatással vannak ránk, mert mindannyian játszunk szerepeket, mert mindannyiunk fejében él egy kép arról, hogy kik vagyunk, és mert gyakran követünk, illetve gyakran állítanak elénk példaképeket.
Tartalom
Milyen jellemzői vannak az egyénnek, és ezek közül melyek tartoznak a lényegéhez? (Például az, hogy milyen magasra nőtt kevésbé, mint az, hogy milyen motivációk mozgatják.) Hogyan változik az egyén rövid és hosszú távon, és milyen mechanizmusok formálják őt?
Megjegyzés
Viszonylag rövid, eléggé elméleti téma. Elgondolkozhatunk a kapcsán, hogy mi adja a lényegünket, mi változhatna meg bennünk, hogy még ugyanaz az ember legyünk, hogy valóban ugyanazok vagyunk-e az idők folyamán, illetve rövidtávon, különböző elmeállapotainkban.
Tartalom
Milyen személyiségtípusok vannak, és mi jellemzi őket? A kifelé és befelé fordulók; a konformisták és non-konformisták; a vezetők, vezetettek és a maguk útját járók. A túlérzékeny emberek és a különféle pszichológiai személyiségzavarok. Mit lehet elmondani az egyszerű emberekről, a felsőbb körökről, az idealistákról, és még néhány embertípusról?
Megjegyzés
Viszonylag hosszú, de érthető és gyakorlati szempontból is hasznos téma. Megkönnyítheti, hogy eligazodjunk az emberek közt, nagy vonalakban el tudjuk helyezni a körülöttünk élőket. Ugyanakkor meglehetősen „forró” is: az emberek kategorizálása, tulajdonságaik szókimondó taglalása egyeseket érzékenyen érinthet. Ám a cél itt is csak a tisztánlátás.
Tartalom
Néhány dolog az emberről, melyek más témákba nem fértek bele. Az emberi szépség: jellemzői, külsőnk és belsőnk kapcsolata és a szépség hatalma. Az emberi faj rugalmassága.
Megjegyzés
Viszonylag rövid és elég jól érthető téma. Mivel ez egy „egyebek” téma, a benne foglaltak nem feltétlenül kapcsolódnak egymáshoz szorosan, de azért van benne pár tanulságos dolog, leginkább a szépséget illetően. (Mely alatt itt a testi szépséget értem. Van még benne egy érdekes kép a világ különböző országainak átlagos női arcaival.)
Tartalom
Milyen erők tartják össze a csoportokat: a csoport tagjainak közös jellemzői, a közös identitás, az érdekek szerepe és egyéb tényezők. A csoportokra jellemző jelenségek összefoglalása.
Megjegyzés
Viszonylag rövid és érthető téma, néhány fontos tanulsággal, a ‘Csoportok’ fejezet első darabja. A csoportokkal azért érdemes foglalkozni, mert az ember csoportokban él, a szakmai közösségektől kezdve a nemzetekig, és jó tudni, hogyan viselkedik ezekben, hogy hogyan működnek a csoportok, és milyen problémákat vetnek fel.
Tartalom
A konformitás, azaz amikor valaki úgy tesz, olyanná válik, mint a többi. Mi veszi rá az embert a konformálódásra? Hogyan gondolkoznak az emberek, amikor csoportban vannak: a csoportgondolkozás. A segítőkészség csökkenése, ha mások is segíthetnének: a kívülálló-hatás. A nonkonformitás, vagyis amikor nem hasonulunk.
Megjegyzés
A konformitás jelenségét azért érdemes ismerni, mert egy igen jellemző emberi tulajdonság, a legtöbb ember konformista. (Vegyük csak azt, hogy sokan azért szoknak rá a cigarettára, mert a többiek is dohányoznak, és ők sem akarnak kilógni a sorból.) Egyébként ez egy érthető és viszonylag rövid téma.
Tartalom
Mik az attitűdök, sztereotípiák és előítéletek? Mik segítik elő őket, és mitől olyan makacsak? Káraik és hasznaik. Különleges fajtáik: a jóindulat mögött rejtőző sztereotípiák, a pozitív és a rejtett előítéletek. Hogyan reagálnak a sztereotípiákra és előítéletekre azok, akikre vonatkoznak?
Megjegyzés
Hosszú, de tanulságos téma. Az alapfogalmakat nem nehéz megérteni belőle, a működésükbe viszont kicsit mélyebben belemegy. Az alaposabb megértéshez lehet, hogy bele kell fektetni némi energiát, de érdemes, hiszen a sztereotípiák és előítéletek jelentősen torzíthatják a gondolkozásunkat, súlyos igazságtalanságokat és társadalmi feszültségeket generálhatnak, melyeken megismerésükkel lényegesen könnyebb segíteni.
Tartalom
Az emberi agresszió, mely bár nagyrészt rossz, azért meglehetnek a hasznai is. Az agresszió biológiai és társadalmi háttere, ahogyan a körülmények alakítják a viselkedést, a viselkedés pedig a kultúrát. Az agresszivitás tényezői: a nem, az alkohol, az arctalanság, a konformitás, az empátia, stb… Az agresszió fokozódása.
Megjegyzés
Érthető és viszonylag rövid téma. A legszembeötlőbb az benne, hogy milyen sokféle tényező hat az agresszivitásra.
Tartalom
Miért számítanak érzékeny kérdésnek a különféle csoportok negatív tulajdonságai, különbözőségei, milyen gondokat okoz ez, és hogyan lehet a csoportokat, azok tagjait helyesen szemlélni? Az előítéletek csökkentésének módjai. A hátrányos helyzetű kisebbségek (a cigányság) felzárkózásának segítése.
Megjegyzés
Hosszú, de érthető téma. Ami a csoportok helyes szemléletét illeti, már-már szájbarágós, ami azért van, mert ez sokféle csoporttal kapcsolatban okoz gondokat (nemek, nemzetek, társadalmi csoportok és rétegek), és fontos, hogy mindenki megértse, hogyan lehet sztereotípiáktól mentesen, reálisan szemlélni a csoportokat, és hogy nem kell félni a tények tárgyilagos és jóindulatú kimondásától.
Tartalom
Miért választják az emberek a mérsékelt, középutas megoldások helyett gyakran a végleteket, a szélmegoldásokat? Mert a középutas megoldásoknak is megvannak a hátrányaik. Ahogyan az emberek a végletekig visznek dolgokat, máskor meg átesnek a ló túlsó oldalára. Dolgok, melyeket nem lehet kicsit megváltoztatni, és amelyek, ha elvesznek, örökre elvesznek. A teljes és részleges megoldások, illetve a mennyiségi és minőségi különbségek.
Megjegyzés
Viszonylag rövid és viszonylag elvont téma, ennek ellenére érthető, azért is, mert a gyakorlatban is lépten-nyomon találkozunk szélmegoldásokkal, illetve a hozzájuk kapcsolódó jelenségekkel. Ugyanezért érdemes is elgondolkozni róluk, kicsit árnyalni a velük kapcsolatos képet, legalábbis azoknak, akik szeretnek a dolgok mögé nézni.
Tartalom
Az érdekek tulajdonságai, ereje és fontossága ebben a világban. Ahogy a világot nagyrészt az érdekek irányítják, és hogy az érdekek erejét érdemes felhasználni, különösen a gazdaság mozgatására, és a jótettek előmozdítására. Az érdekekhez és a politikához kapcsolódó őszintétlenség. A társadalmi érdek, illetve annak gyakori felülkerekedése az egyéni és csoportérdekeken, eszményeken. Az eutanáziáról, mely körül sokféle érdek ütközik.
Megjegyzés
Viszonylag hosszú, de érthető és gyakorlatias téma. Legfőbb tanulsága, hogy az érdekek gyakorlatilag mindent áthatnak a világban, nem árt, ha észrevesszük őket a felszín mögött, és óvatosak vagyunk velük kapcsolatban – viszont azt se gondoljuk, hogy minden csak róluk szól. A téma segít tehát tisztábban, egyúttal kiegyensúlyozottabban látni az érdek szerepét, továbbá a politikát, és az őszinteségnek a körülöttük mutatkozó hiányát.
Tartalom
Mik az ideológiák? Az ideológiák leegyszerűsítő, ám érthető és hatásos természete. Ahogyan gyakran politikai célokra használják őket, igyekeznek velük meggyőzni, mozgósítani az embereket. Miért fogékonyak az emberek az ideológiákra, és azok hogyan készülnek? Ahogy mindent meg lehet ideologizálni. A propaganda és a szlogenek. Ideológiák nagyban és kicsiben. A szabadság és az egyenlőség ideológiája.
Megjegyzés
Hosszú, de érthető téma. Különösen azért hasznos, hogy ne essünk leegyszerűsítő magyarázatok áldozatául, ne tudjanak ideológiákkal manipulálni bennünket. (Ami nagyon sok emberrel megtörtént már, súlyos személyes és társadalmi következményekkel.)
Tartalom
Rendszerint egy dimenzióban határozzuk meg a különböző nézetek, emberek, mozgalmak bal- és jobboldaliságát. Érdemes azonban két dimenzióban gondolkozni, elkülöníteni egymástól a politikai és a gazdasági bal- és jobboldalt. Mik jellemzik a két oldalt az egyes dimenziókban? Átmenetek a dimenziókon belül, mérsékeltek és szélsőségesek. A két dimenzió négy jellemző kombinációja: a hagyományos bal- és jobboldal, a libertarianizmus és az etatizmus. A liberálisokról és konzervatívokról, kommunistákról és nácikról.
Megjegyzés
Hosszú és gondolkozást igénylő téma. A szokásosnál pontosabb keretet nyerhetünk belőle, melyben elhelyezhetjük az egyes eszméket, az emberek szemléletmódját, a politikai paletta szereplőit. Viszonylag részletesen tárgyalom benne a szélsőségeket, illetve a súlyosan leszakadtak jellemzőit is.
Tartalom
Mi az, hogy nemzet, ország, nép és állam? Miktől érzik összetartozónak magukat a nemzetek? A kultúra és a nyelv szerepe, a csoportképző tényezők kezdeti hiánya, illetve ahogy megkeresik, megteremtik ezeket. A nemzeti identitás. Ahogy a népeket, nemzeteket egységesnek tekintik, holott sokféle törésvonal szabdalhatja őket: a hatalmon lévők és a nép, elnyomók és elnyomottak, stb… A különféle nemzetek mentalitása: kelet és nyugat, észak és dél, nagy és kicsi. A nemzet létének mérlege.
Megjegyzés
Viszonylag rövid és érthető téma. Tanulságos benne, ahogy a nemzet az elején megkeresi, megteremti a saját hőseit, ikonjait, nemzeti jelképeit, csoportképző tényezőit – majd miután már megvan, ami kell, csökken az igény irántuk. Másrészt segít meglátnunk a népeken, nemzeteken belüli törésvonalakat, hogy általában nincs olyan, hogy egységes „ők”.
Tartalom
Az állam, és hogy változó, hogy az kiket szolgál. Milyen feladatai vannak az államnak? Az újraelosztásról és az állami tulajdonról. A legitimitás: mitől fogadják el az emberek egy rendszer vagy egy vezető hatalmát? A korrupció, és hogy mit lehet tenni ellene. Az anarchia lehetősége és a hatalom szükségessége.
Megjegyzés
12 oldal, 3100 szó, és érthető. Világmegváltó újdonságok nincsenek benne, de pár tanulság igen. Leginkább azonban annyiból hasznos, hogy ad egy átfogó és strukturált képet államról, hatalomról, a hatalommal való visszaélésekről.
Tartalom
A jólét és biztonság fontossága az embereknek, a szabadság másodlagossága. Milyen előnyei-hátrányai vannak a demokráciának és a diktatúrának? A demokráciában tapasztalható visszásságok. Mikor lehet létjogosultsága a diktatúrának, és mi kell a jól működő demokráciához? A rendszerek mérlege. Néhány további tanulságos megállapítás a politikáról.
Megjegyzés
15 oldal, 4000 szó. Érthető és tanulságos, elsősorban annyiból, hogy megvilágítja a számos előnnyel rendelkező, mégis tökéletlen demokrácia hátulütőit, visszásságait, illetve, hogy a sok szempontból hátrányos diktatúra esetenként mégis elfogadható lehet. További tanulságok például, hogy a politika azt szereti, ha a nép kezelhető, vagy a „mérleg nyelve” pártok előnyös helyzete.
Tartalom
Honnan erednek a nemzetek közötti és azokon belüli konfliktusok? Hogyan manipulálják a népet a konfliktusok kapcsán? Félelem és tudatlanság, ellenség és ellenségkép, hazafiság és propaganda. A háborúk mérlege: bár igen sok szenvedéssel és pusztítással járnak, bizonyos hasznaik nekik is vannak. Forradalmak és puccsok. Mit lehet tenni egy békésebb világért?
Megjegyzés
16 oldal, 4200 szó. Hosszú, de érthető téma. Különösen az emberek manipulációjáról írtak tanulságosak benne, de árnyaltabbá teheti a háborúval kapcsolatos gondolkozásunkat is, és nem haszontalan annak az összefoglalása sem, hogy hogyan lehetne békésebbé tenni a világot.
Tartalom
A globális problémák: a fogyatkozó készletek, a környezetszennyezés, a felmelegedés, stb… A pazarlás és a túlnépesedés, mint a két fő gond. Miért nehéz kezelni a globális problémákat? A problémákhoz való jelenlegi hozzáállás, és hogyan kellene hozzájuk állnunk. Prognózis: mire lehet számítani a jövőben? Az emberiség sodródása és egy világállam lehetősége.
Megjegyzés
24 oldal, 6400 szó. Hosszú, de érthető téma. A lényege az, hogy a globális problémákkal jelenleg nem foglalkozunk eleget, pedig fontos lenne, és, ahogy az emberek gondolkoznak, ahogy a dolgok mennek a világban, remény sincs sok, hogy a helyzet egyhamar érdemben változzon. Mostani állapotában annyi hibája van a leírtaknak, hogy valójában már most nem születik annyira sok gyerek, a szegényebb helyek nagy részén sem. Erről utólag értesültem. A végleges verzióban korrigálva lesz.
Tartalom
A versengés és együttműködés sokféle megjelenése. Milyen biológiai, mentális és társadalmi tényezőknek köszönhető ez a két viselkedésforma? Előnyeik és hátrányaik. A közhasznú és közjavak, mint az együttműködés eredménye. A potyautasok: akik kihasználják az együttműködő csoportokat. Az együttműködés megbomlása és fenntartásának módjai.
Megjegyzés
18 oldal, 5000 szó. A versengés és az együttműködés két alapvető módja a világgal való szembenézésnek, a szükségletek kielégítésének. Ekképp ezek a gazdasági rendszer alapelemei. Ez a téma meglehetősen részletesen, de érthetően tárgyalja őket.
Tartalom
A racionalitás és az önzés, mint a klasszikus közgazdaságtan két alaptétele, melyeket könnyű összemosni. Mit jelentenek, honnan erednek ezek? A racionalitás csábítása és az önzés ereje. Milyen korlátai vannak a racionalitásnak? Az önzés két arca: az egyenes és az opportunista önzés. Az önzés kárai és hasznai.
Megjegyzés
8 oldal, 2200 szó. Érthető, de összességében nem különösebben lényegi téma, leginkább a gazdasági fejezetek alapozásaként van jelentősége. Van azért benne pár figyelmet érdemlő megállapítás: hogy a racionalitás több szempontból vonzó, ugyanakkor meglehetősen korlátozott; illetve hogy az önzés erős, és bár az ember önzősége alapjában nem örömteli, de van neki bizonyos pozitív oldala is, különösen, hogy az erejét ki lehet használni jó dolgok előmozdítására.
Tartalom
A mai világ iparszerűsége, ahogy a világ, és abban sok minden már úgy működik, mint egy nagy gépezet. Az ember helyzete az iparizált világban. Milyen gondokat okoz a termelékenység növekedése? A kevésbé értelmes emberek problémái a modern gazdaságban. A technika jelenleg tapasztalható felértékelődése, és annak hátrányai. Az iparizáltság és a technika előnyei. A különféle tevékenységek fejlődésének három fázisa: „művészet” – „tudomány” – „ipar”.
Megjegyzés
18 oldal, 5100 szó. Ebben a témában is elgondolkodhatunk róla, hogy minek a közepén élünk, és milyen szerepet játszunk magunk a nagy gépezetben. Az is érdekes, hogy egyre könnyebben termelünk, és ez sokak számára mégis inkább problémákat okoz. A húsbavágóbb mondanivaló mellett vannak benne filozofikusabb részek is, például az említett három fázis, vagy a gazdasági tevékenység szorosan összekapcsolódó hálózatának felvillantása.
Tartalom
A tulajdonról illetve a tulajdonjogról, kicsit közelebbről. Miért fontos, milyen előnyei és hátrányai vannak a magántulajdonnak? Milyen részjogosultságok alkotják a tulajdonjogot? A tulajdonjog különféle korlátozásai.
Megjegyzés
8 oldal, 2000 szó. Segít kicsit más szemszögből tekinteni a tulajdonlásra, kicsit pontosabban megérteni, hogy mit jelent az, hogy valami a miénk. Érdekes lehet például, hogy ez egy emberek közötti viszony, nem a tulajdonos és a tulajdona közötti. Nem árt továbbá belegondolni a tulajdonjog különféle részjogosultságaiba (birtoklás, használat, hasznosítás, stb…); illetve különféle korlátaiba és a vele járó kötelezettségekbe sem (szomszédjogok, szolgalmak, stb…).
Tartalom
Preferenciák, vagyis, hogy az egyik dolgot jobban kedveljük a másiknál. A preferenciák tulajdonságai, a dolgok rangsorolása és a közöttük való választás. A hasznosság(függvény), vagyis, hogy hogyan rendelhetünk számszerű értéket a dolgokhoz aszerint, hogy mennyire tesznek bennünket boldoggá. A közömbösségi görbék, és a társadalmi preferenciák és hasznosság. A kilátáselmélet, azaz, amikor a helyzet változásának a boldogságunkra gyakorolt hatását vizsgáljuk.
Megjegyzés
19 oldal, 5000 szó. Ez egy meglehetősen elméleti téma, elmélyedni inkább csak azoknak érdemes benne, akik szeretnének egy kicsit közelebbi bepillantást abba, hogy hogyan gondolkoznak a közgazdászok. Az apró betűket kihagyva azért a többieknek is érdemes lehet átnézni, mert van benne pár gyakorlati szempontból is érdekes megállapítás. A preferencia és a hasznosság egyébként a közgazdaságtan két alapfogalma.
Tartalom
A csere néhány tulajdonsága. Miért csereberélnek egymással az emberek: a komparatív előnyök elmélete. A piac jelentése és fajtái. Milyen tulajdonságai vannak az elméleti tökéletes piacnak? A piaci egyensúly, kereslet és kínálat, a termelői és fogyasztói többlet, valamint az egyensúlytalanság esetei. Hogyan keverednek a valóságban a kapitalista (piaci) és szocialista elemek? A játékelmélet mibenléte, a Fogolydilemma, a Közlegelő Tragédiája és a Nash-egyensúly.
Megjegyzés
15 oldal, 4000 szó. A piac a gazdaság alapvető intézménye, és magunk is sokféle piacon vagyunk jelen, például az árupiacon és a munkaerőpiacon. Ezért a piacot alaposan, több témán keresztül tárgyaljuk, melyeknek ez az első darabja. Jelen téma meglehetősen elméleti, igényli az odafigyelést – viszont segít módszeresebben szemlélni a bennünket a gyakorlatban is folyamatosan körülvevő gazdasági tevékenységet.
Tartalom
Milyen előnyei vannak a piacnak? Hatékonyság, ösztönzés, a piac pártatlansága és demokratikussága, a piaci szerkezet egyszerűsége és gyakorlatiassága, a decentralizáltság előnyei, a piac rugalmassága, az árak alacsonyan tartása, innováció, a korrupció csökkentse, stb…
Megjegyzés
11 oldal, 3400 szó. Javarészt jól érthető téma, bár az elején van benne némi elméleti fejtegetés. A fő pontokat, vagyis gyakorlatilag az előnyök felsorolását, mindenképp érdemes áttekinteni benne – már csak azért is, mert sokan élünk piaci körülmények között, és objektív ítéletet csak az előnyeinek, (valamint a következő két témában leírt hátrányainak) ismeretében tudunk hozni róla.
Tartalom
Amikor a piac hatékony működésének bizonyos alapvető előfeltételei nem teljesülnek, és emiatt a piac rosszabbul teljesít. Externáliák, közjavak és a piaci koncentráció; illetve az utóbbi esetei: belépési korlátok, monopólium és a gazdasági járadék. A piac hatékony működését akadályozó néhány további körülmény: tranzakciós költségek, a megbízó – ügynök probléma, stb… A piac mérlege.
Megjegyzés
9 oldal, 3000 szó. Meglehetősen elméleti téma. Elsősorban azoknak ajánlható, akik reális mérleget szeretnének vonni a piac intézményéről. Ehhez érdemes hozzánézni a piac előnyeiről és gyakorlati hiányosságairól szóló témákat is. Van azért benne egy-két mozzanat, amely többeket is érdekelhet, elsősorban, hogy hogyan csikarnak ki egyesek magasabb profitot a szokásosnál. (monopólium, gazdasági járadék)
Tartalom
A piac számos gyakorlati hiányossága: a piac öngerjesztő folyamatai, rövid távú szemlélete, a túlzott kockázatvállalás, etikai gondok, növekvő társadalmi egyenlőtlenségek, környezeti problémák, az erőforrások pazarlása, stb…
Megjegyzés
18 oldal, 4900 szó. Széleskörűen és érthetően összefoglalja, mi a gond a piaccal a gyakorlat szempontjából. Lásd még hozzá ‘A piac elvi korlátai’ és ‘A piac előnyei’ témákat is, hogy objektív mérleget tudjunk vonni a piacról.
Tartalom
Mi az ár és mi az érték, hogyan függenek ezek össze, és mennyiben különböznek, miképp távolodhatnak el egymástól? Az árat befolyásoló sokféle tényező, a használati és befektetési kereskedés, és amikor azzal mérjük valaminek az értékét, hogy hogyan teljesít a piacon. A kultúra piaci értékelése, annak előnyei és hátrányai. (Az értékekről egy külön téma szól, róluk részletesebben lásd ott.)
Megjegyzés
10 oldal, 3000 szó, és elég jól érthető. Nem túl lényegi téma, de van benne azért pár tanulság: például, hogy az ár és az érték két különböző dolog; hogy az árat mennyi minden befolyásolja; vagy a befektetési kereskedelem sajátosságai. Továbbá a kultúrával kapcsolatban mondottaknak is megvan a relevanciájuk.
Tartalom
A specializáció és standardizáció, mint a modern gazdaság fontos jelenségei, úgy az emberek, mint számos más dolog (szervezetek, alkatrészek, stb…) tekintetében. Milyen előnyeik és hátrányaik vannak? A látókör szűkülése, a világ és a problémák széteső szemlélete. A specializáció és standardizáció emberi hatásai.
Megjegyzés
11 oldal, 3000 szó. Nem a leglényegibb téma, de egyfelől mindenkit érint, amennyiben majd mindenkinek van foglalkozása, megvan a maga szerepe a társadalom gépezetében; másfelől meg ezek eléggé általános és jelentős jelenségek, nem árt tehát, ha van egy képünk róluk, az előnyeikről és hátrányaikról.
Tartalom
Mi az, hogy makroökonómia, és mi a mikroökonómia? A gazdaságpolitika ágai: a fiskális, monetáris és strukturális politikák. Adók és az államadósság. A monetáris politika eszközei, például az alapkamat. Mire jó a jegybanki függetlenség? Az infláció okai és következményei. Amit a kamatokról és valutaárfolyamokról tudni kell. A munkanélküliség legfontosabb jellemzői. A bizalom szerepe és az őszinteség komplikáltsága a gazdaságban. Makroökonómiai iskolák.
Megjegyzés
32 oldal, 8800 szó. Van benne pár elméletibb fejtegetés, de általában nem vészes – ha kissé száraz is. Annyiból érdekes, hogy elég jó bepillantást nyerhetünk valamibe, ami általában a fejünk fölött zajlik: a gazdaságpolitikába; jobban meg tudjuk ítélni azt. Ha hosszúnak tűnik, ki lehet hagyni az apróbetűt, mint mindig.
Tartalom
A közgazdaságtan mibenléte és kiemelt helyzete presztízs és finanszírozás szempontjából. Mennyire lehet tiszta tudomány a közgazdaságtan? Egyszerűség és bonyolultság a gazdaságban; a gazdasági kérdéseket övező érdekek és politika; és a közgazdaságtan képlékenysége. A közgazdászok jellemzői és anyagias közelítésmódjuk. A gazdasághoz való megfelelő hozzáállás.
Megjegyzés
10 oldal, 3000 szó. Összességében valamivel részletesebb, mint amennyit a laikusnak tudnia kell a témáról, viszonylag sok is benne az apróbetű. Alaposabban elolvasni azoknak érdemesebb, akinek van közük a közgazdaságtanhoz – de a többiek számára is van benne tanulság: hogy hogyan elemzik gazdaságot, ami ugye mindannyiunk zsebére megy, különösen, ami a közgazdaságtan képlékenységét, annak manipulatív felhasználását illeti.
Tartalom
Mi a pénz és mire jó? A pénz funkciói. A pénz kialakulása és fajtái: barter, árupénz, bankjegyek, a rendeleti és hitelpénz. Honnan van, hogyan teremtik a pénzt? A pénzmultiplikátor-hatás. A hitelezés, és annak jelentősége a modern gazdaságban.
Megjegyzés
7 oldal, 2500 szó. Többnyire érthető, bár van benne némi elmélet. A pénz központi jelensége életünknek, a gazdaságnak, ezért is jó kicsit közelebbről szemügyre venni, belegondolni, hogy pontosan mi is az, amit mindennap használunk, amire annyira vágyunk.
Tartalom
Eredendően a munka teremti az értéket, de a munkát hatékonyabbá téve számos más tényező is hozzájárul ehhez: a tőke, a menedzsment, stb… A termelés hasznának felosztása: ki mindenki részesedik még belőle a dolgozókon, a közvetlen értékteremtőkön kívül? Mik határozzák meg a munka eredményét? Az erőfeszítés, a képességek és a körülmények. A munka piaci ára, és egyéb lehetőségek a munka díjazására.
Megjegyzés
9 oldal, 3100 szó és érthető. Elvi szempontból az a legérdekesebb benne, hogy a munka az értékteremtés alapja – de az egyéb tényezők is igen fontos szerepet játszanak. Gyakorlati oldalról pedig a haszon felosztásának húsbavágó kérdése, a munka díjazása miatt érdemes elolvasni. Ezúttal is igyekszem gyakorlatiasan közelíteni a problémához.
Tartalom
Milyen pénzügyi szervezetek vannak, beleértve a bankokat is, és ezek mi mindennel foglalkoznak? A bankok fajtái: kereskedelmi bankok, befektetési bankok, a jegybank, stb… Melyik mit csinál? A bankoknak a betétesek és hitelfelvevők között betöltött közvetítő szerepéről. A kétszintű bankrendszer. A hitelezés szövevényessége és a bankrendszer védettsége. Miben különbözik a bankszektor a többi iparágtól?
Megjegyzés
9 oldal, 2600 szó. Ad egy érthető áttekintést a pénzügyi szektorról, a bankokról, azok tevékenységéről. Annyiból érdekes, hogy a gazdaságban lényegében minden kapcsolatban áll a bankokkal; meg annyiból is, hogy sokan kárhoztatják őket, itt pedig megismerkedhetünk velük, mielőtt magunk is véleményt alkotnánk. Tanulságos még benne, hogy miért mentik meg a bankokat időről-időre.
Tartalom
Melyek a legjellemzőbb vállalati formák, és miért érdemes vállalatokat létrehozni? A vállalat méretének jelentősége. Multinacionális vállalatok: jellemzőik, előnyeik és hátrányaik a fogadó országok számára. Az információs iparágakról (pl. szórakoztatás, szoftverek, pénzügyek). Mennyiben speciális árucikk az információ? Ahogy a globális infócégek (Pl. Google, Facebook, Uber) megvámolják a helyi nyereségeket. Az információ-kalózkodásról.
Megjegyzés
11 oldal, 3500 szó. Eget verő tanulságok nincsenek benne – a gazdaságnak viszont fontos szereplői a vállalatok, meg újabban az információ szerepe is erőteljesen növekszik: nem árt tehát képben lenni velük kapcsolatban.
Tartalom
Mire jó a részvénytársaság, és mire jó egy részvény? Hogyan alakul a részvények ára? A tőzsdei buborékok és a hatékony piac elmélete. A tőzsde és a reálgazdaság kapcsolata, a spekuláció és a termelés érdekellentéte és a spekuláció előnyei. A hitelből történő spekuláció és kivásárlás. Intézményi befektetők és az automatizált kereskedés. A derivatívok fajtái, előnyei és hátrányai. Mit kellene tenni a pénzügyi rendszerrel? Stabilitás, szabályozottság és átláthatóság. Miért nehéz megtenni, amit kellene?
Megjegyzés
23 oldal, 8100 szó, és elég alaposan körbejárja a témát. Azonkívül van benne néhány meglehetősen elméleti rész is, így sok benne az apróbetű – melyeket azonban ki lehet hagyni, ha valaki nem akar túlságosan belemerülni. Viszont igen tanulságos is, és nemcsak a részvények világa iránt érdeklődőknek: a tőzsde, a pénzügyi szektor ugyanis nagyban befolyásolja a gazdaságot, mindannyiunk életére komoly hatással van.
Tartalom
A GDP és annak változása, mint a gazdaság méretének, növekedésének mértéke. Miért méri tökéletlenül a GDP a jólétet? Mitől függ, hogy melyik ország gazdag és melyik szegény? A globalizáció és a gazdasági növekedés, fejlődés kapcsolata. A gazdasági fejlődés, vagyis a jólét emelkedése. Mik kellenek a jóléthez: a jólét tényezői. A gazdasági fejlődés elősegítése, azaz a gazdasági fejlesztés. Hogyan lehet felzárkóztatni egy elmaradott országot? A segélyezés árnyoldalai.
Megjegyzés
18 oldal, 5200 szó. Meglehetősen informatív téma; például, a gazdasági növekedésről, a GDP-ről naponta hall az ember, itt pedig mindent megtudhatunk róluk, amit kell. Az írásnak ez a része eléggé elméleti, a többi viszont könnyen érthető. Nem utolsósorban pedig tanulságok is vannak benne, különösen hogy a GDP nem minden, valamint a segélyezés árnyoldalairól mondottak.
Tartalom
A globalizáció jelentése, rövid története, jellemzői. Hatása a gazdasági növekedésre és fejlődésre. Hogyan befolyásolja a globalizáció a tőke és a munkaerő helyzetét, az egyenlőtlenségeket? A kulturális globalizáció. A globalizáció hasznai és kárai. Mit kellene tenni a globalizációval, és mi várható a jövőben?
Megjegyzés
16 oldal, 4400 szó, és érthető. A globalizáció a mai világ alapvető jelensége, mindenkit érint, ráadásul igencsak meg is osztja az embereket. Érdemes tehát képben lenni felőle, azért is, hogy kiegyensúlyozott véleményt tudjunk alkotni róla.
Tartalom
A gazdaság állapotának hatása a közhangulatra és sok minden másra a társadalomban. A gazdasági válság jelentése és fajtái. Néhány nevezetes válság: a 1929-es Nagy Válság és a 2007-es válság rövid összefoglalója. A válságok tényezői, mélyebb okai és előrejelzésük. Válságok és a globalizáció. A válságok dinamikája: terjedésük, önfenntartó jellegük, a gazdasági buborékok és ciklusok. A válságkezelés elvei, gyakorlati lépései, és hogy ki állja a cehhet. Mi jó van a gazdasági válságokban?
Megjegyzés
29 oldal, 8100 szó: hosszú, de érthető téma. Jó áttekintést ad erről az igencsak húsbavágó, időről-időre nagy felfordulást okozó problémáról. Az apróbetűt, mint mindig, itt is kihagyhatja az, aki csak a lényegre kíváncsi.
Tartalom
Az egyenlőtlenségek mértéke és alakulása a világban. A szerencse, egyenlőtlenség és igazságtalanság viszonya. Milyen tényezők befolyásolják az egyenlőtlenségeket? Egyenlőtlenségek és politika. Hogy a nagyobb egyenlőségért jellemzően a gazdasági hatékonyság csökkenésével kell fizetni. Az egyenlőtlenségek megélése, hátrányai és előnyei. Teljes egyenlőség helyett miket várnak el inkább az emberek? Az egyenlőtlenségek ellenőrzés alatt tartása és kezelésének eszközei.
Megjegyzés
25 oldal, 6200 szó. Hosszú, de érthető és igencsak fajsúlyos téma. Hogy miért, azt nem kell sokat magyarázni: az egyenlőtlenség a társadalmak örök jellemzője, a vele járó szegénység és feszültségek pedig jelenleg is súlyos problémák.
Tartalom
A piaci rendszer hatásai az egyénre: anyagi fókusz, versenynyomás, függőség, elidegenedés, stb… Mi minden motiválhat valakit a munkára? Az elénk állított példaképek. Korunk hosszú távú társadalmi tendenciái: például a személyes kötöttségek lazulása, és az idősebb generációk tekintélyvesztése. A manapság jellemző értékvesztés, céltalanság és kilátástalanság. Párkapcsolatok és gyermek a modern világban. Demográfiai problémák. Mit kellene tenni a gazdasággal, a piaccal?
Megjegyzés
20 oldal, 5900 szó. Sokaknak érdekes lehet ez a téma, merthogy mindannyian a piac hatásai alatt állunk, mindannyian a társadalom távlati tendenciái közepette élünk. A modern világ családra gyakorolt hatásai között pedig olyan kurrens kérdésekre keressük a választ, hogy miért olyan sok a válás, miért olyan kevés a gyerek, milyen hatások érik a mai gyerekeket és fiatalokat. (Hogy mit kellene tenni a gazdasággal, az nem kimondottan illik ide, de a gazdaság fejezet végére kellett tennem valahova.)
Tartalom
Az árucikkek „címkéi”, pl. hogy valami márkás-e vagy sem. A marketing hatalma, és a változatos technikák, melyekkel igyekeznek rábírni bennünket a vásárlásra. Hogyan sérülnek közben a fogyasztó érdekei? A tervezett elavulás, árdiszkrimináció, árukapcsolás, stb… A haszon magyarázatai, pl. miért érdemes a zavarosban halászni? „Egyebek”: különféle üzleti, közgazdasági fogalmakról, jelenségekről röviden: árrugalmasság, méretgazdaságosság, vagy hogy a dolgokat el is kell tudni adni, nemcsak legyártani.
Megjegyzés
14 oldal, 4700 szó. Nem különösebben fajsúlyos téma. Az említett marketing technikák elég átfogóan benne vannak, ezek érdekesek lehetnek, mert lépten-nyomon találkozunk velük a mindennapi életben. Meg van még benne pár dolog, amiről nem árt, ha már hallottunk.
Tartalom
A kultúra jelentése, jelentősége és értéke. A kultúra és az ember, a kultúra és a társadalom kapcsolata: a közös kultúra, mint a nemzeteket összetartó erő, illetve a kultúrák különbözősége, ami viszont elválasztja a népeket, stb… Annak az alapvető fontossága, ami az emberek fejében van, hogy mi minden függ ettől. A mai világ jelentős kulturális változásai, a kulturális sokszínűség csökkenése és megőrzése.
Megjegyzés
19 oldal, 5500 szó. A kultúra fejezet bevezető darabja, mely széleskörű, általános áttekintést ad a kultúráról.
Tartalom
Az alkotások, az alkotók és az alkotási folyamat jellemzői. Milyen fajtáik vannak az alkotásoknak és az alkotóknak? Az alkotói korszakokról és az alkotóerő forrásairól. Homályos alkotások és az alkotások körüli ködösítés, stb… Eredetiség és technika: például, hogy újabban miért kevesebb az eredeti alkotás, az alkotók és alkotások kifulladása, illetve a rutin pozitív és negatív oldala.
Megjegyzés
17 oldal, 5100 szó. Ez a téma elméleti oldalról foglalkozik az alkotással, a gyakorlati oldalról lásd ‘Az alkotás gyakorlata’ témát. Ez itt segít kicsit tudatosabban szemlélni a művészeti és tudományos alkotásokat, alkotókat, felhívja a figyelmet bizonyos tulajdonságaikra, jelenségekre, melyekbe a művek élvezete során sokan nem gondolnak bele.
Tartalom
Milyen funkciói vannak a művészetnek, milyen motivációi az alkotónak, a befogadóknak és a kettejük közt közvetítőknek? A művek befogadásának két módja: a műértés és a „műérzés”. Az ízlés: miért léteznek egyáltalán különböző ízlések? Az úgynevezett beépített és szabad ízléselemek, az ízlés formálódása. Az ízlések változatossága, és a hasonló ízléssel bíró emberek különféle csoportjai.
Megjegyzés
8 oldal, 2600 szó. Nem egy lényegi téma, ami érdekesebb benne, az az említett műértés és „műérzés”, hogy a műveket lehet egyfelől érteni, másfelől pedig érezni. Illetve az ízléssel kapcsolatban is benne van, ami fontos, például a változatosságuk, és hogy helyes ízlés valószínűleg nincs.
Tartalom
Mi minden van hatással arra, hogy a művészeti alkotásokat, alkotókat hogyan ítélik meg, melyikük lesz elismert, melyikük nyer díjakat, melyikük lesz híres. Amilyen nagyban befolyásolják a különböző művek megítélését azok „címkéi”, pl. az alkotó személye, vagy hogy kapott-e díjakat. A művek értékváltozása és értékállósága.
Megjegyzés
11 oldal, 3100 szó. A legnagyobb tanulság benne az, hogy a siker, az elismertség, a hírnév távolról sem csak a minőségen múlik.
Tartalom
Mit jelent a minőség a művészetben, és hogyan lehet azt felismerni?
Megjegyzés
5 oldal, 1900 szó. A legérdekesebbek benne a minőség ismérvei, például az eredetiség és egyediség; a teljesség, egységesség és koherencia; valamint az időtállóság.
Tartalom
A média hatalma és a szórakoztatóipar néhány jellemzője. A művészet modern tendenciái. Milyen jellemzői vannak a különböző tehetségű embereknek, például az íróknak, zenészeknek? Néhány egyéb témáról röviden: divat, mémek, műhamisítás, stb…
Megjegyzés
11 oldal, 2700 szó. Nem túl lényegi téma, de azért van benne egy-két tanulságos megállapítás, különösen, hogy a média hogyan torzítja a valóságot, hogyan befolyásolja a történéseket, az embereket és a társadalmat.
Tartalom
A tudomány haszna és kára. Ahogyan a tudomány felépítése követi a természetét. Mi jellemző az ideális és a valóságban létező tudományra? A tudomány demokratizmusa és vallásszerű jellege. Hogyan fejlődik a tudomány? A fejlődés rendszertelensége, a tudományos evolúció és revolúció. Elméletek kiterjesztése oda is, ahol már nem érvényesek. A kutatás iparizált jellege. A tudomány eltávolodása a valóságtól, a fontos kutatnivalók fogyatkozása, és hogy a tudományos objektivitás gyakran csak látszat.
Megjegyzés
13 oldal, 3700 szó. A tudomány legfontosabb jellemzői, köztük néhány olyan, amit az ember hajlamos volna másképp gondolni: például, hogy a tudománynak kárai is vannak, fejlődése rendszertelen, és bizonyos szempontból hasonlít a vallásokra.
Tartalom
Az oktatás jelentősége és funkciói: miket tanít meg az iskola a diákoknak és miket nem? Mások érdekei az oktatásban. Lexikális oktatás vagy képességfejlesztés? A új technológiák iránti lelkesedés, azok előnyei és hátrányai. A tanítás, és az abban alkalmazandó legfontosabb elvek, a számonkérés és osztályozás. Az osztályzatok és képesítések inflációja. Mennyire kell művelni a népet? Az oktatás helyes megszervezése.
Megjegyzés
19 oldal, 5100 szó. Az oktatási rendszeren mindannyian keresztülmegyünk, az jelentős hatással van a pályánkra, jövőnkre, ezért nem árt tisztában lennünk a legfontosabb jellemzőivel és tendenciáival, illetve hogy milyen elvek mentén lehetne jobbá tenni azt. Két kapcsolódó téma a ‘Gyereknevelés’ és a ‘Tanulás’.
Tartalom
A vallásos szubsztancia, dogma és intézményrendszer mibenléte. Milyen hasonlóságok és különbségek vannak a dogmák és az ideológiák között? A vallás és az igazság viszonya: hogy a dogmát nem kell szó szerint venni, és hogy nem lehet egyszerre minden vallásnak igaza. Milyen egyéni és társadalmi hasznai és kárai vannak a vallásnak? Visszásságok a vallással kapcsolatban.
Megjegyzés
13 oldal, 3900 szó. Megpróbál objektív és kiegyensúlyozott képet nyújtani a vallásról. Lásd hozzá a ‘Hit, ateizmus, agnoszticizmus’ témát is.
Tartalom
Miben különböznek az elvek és szabályok? Társadalmi szabályok, azaz a normák, és azok két fajtája: a társadalmi normák és a jogszabályok. Honnan erednek a jogszabályok, mi biztosítja a legitimitásukat? A jog felépítése: jogrendszerek és jogágak. Hogy a jog nemcsak az igazságot szolgálja. Büntetések: céljaik, buktatóik, hatásosságuk. Hogyan néznek ki a szabályok a gyakorlatban? Tökéletlenségük, a szabályok betartása, megszegése és megváltoztatása.
Megjegyzés
24 oldal, 6800 szó: az életünket vezérlő társadalmi szabályok áttekintése. Megtudhatjuk belőle például, hogy mikor hatékonyabbak a társadalmi normák és mikor a jog; bepillantást nyerünk a jog szerkezetébe; elgondolkozunk a jog és igazságosság viszonyáról, illetve az érdekek erejéről a szabályokkal szemben.
Tartalom
Az etika, azaz a helyes és helytelen kérdésköre: hogyan viselkedjünk másokkal, és mit érdemel az ember? Az etika fontossága. Miből ered az etika? Az etika érzék és az azt megtöltő etikai elvek. Az etikai elvek sokfélesége – és hogy az Egyvilág szerint a helyes alapvetően a boldogságból fakad. Az etikai rendszerek tökéletlensége, például, hogy gyakran embertelen dolgokat is helyesnek minősítenek. Az etika kapcsolata más jelenségekkel: az értékekkel, a vallással és ideológiákkal, a sikerrel, stb…
Megjegyzés
10 oldal, 3200 szó, az etika fejezet bevezető darabja. A helyes és helytelen, jó és rossz dolgai örök kérdések, nagy befolyással vannak egyéni életünkre és a világ dolgaira is. Az etika vizsgálatával hatékony eszközhöz juthatunk ezek jobbá tételére – érdemes hát behatóbban foglalkozni vele. Az etika fejezeten kívül van még néhány kapcsolódó téma a műben: ‘Az etika elvei’, ‘A jóság és etika ápolása’ és a ‘Hogyan érdemes jónak lenni’ címűek.
Tartalom
Mit jelent az igazságosság? Hogy az ember azt kapja, amit megérdemel. A világ közönyössége: a természet és az élet nem igazságos – de nem is rosszindulatú. Mennyire igazságos a társadalom? Hogyan ítéljük meg, hogy „kinek mi jár”? A cselekvés, a szándék és a kifejtett erőfeszítés figyelembevétele. Egyenlőtlenség és igazságosság.
Megjegyzés
5 oldal, 1500 szó. A legtanulságosabb benne annak a megítélése, hogy kinek mi jár – meg, hogy túl sok igazság sajnos nincs a világban.
Tartalom
Mit értek jó alatt? Azt, amikor boldogságot okozunk valakinek. A jó és a helyes kettőssége. Gyakran nehéz megmondani, hogy egy cselekedet mennyire jó; illetve, hogy valamilyen szempontból szinte minden jó és minden rossz. Nehéz döntések, különösen, amikor egy nagyobb jó érdekében kénytelenek vagyunk ártani valakinek. Hogy ennek a terhét is magára kell vennie valakinek.
Megjegyzés
5 oldal, 1600 szó. Van benne pár fontos tanulság: főleg, hogy belegondolva gyakran nem egyértelmű hogy valami jó vagy rossz; hogy a legtöbb dolgot tetszés szerint mindkettőnek be lehet állítani; és hogy sokszor nehéz döntésekre kényszerülünk.
Tartalom
Mely három alapvető okból tesznek jót az emberek? A lélektől, a lelkiismerettől és az érdektől való jóság. A viszonosságról, illetve, hogy az ember gyakran azt kapja, amit ad, és viszont. Hogy kinek könnyebb, kinek nehezebb jónak lennie. A jóság összefüggése a boldogsággal és az értelemmel. Jó vagy rossz az ember? Jó és rossz emberek a világban. A jó és rossz példa hatása.
Megjegyzés
4100 szó, 14 oldal. Módszeresen elemzi, hogy miért tesznek jót az emberek; valamint van benne néhány fontos tanulság, mint például az, hogy az emberekben keveredik a jó és a rossz, vagy, hogy a jóság és boldogság kölcsönösen erősíti egymást.
Tartalom
Mennyire legyünk jók másokkal? A saját boldogságunk nem baj, ha fontosabb a számunkra, de azért bizonyos fokig a máséra is legyünk tekintettel. A 10-20%-os szabály, a bizalom szerepe és a tisztességesség mibenléte. Mennyire és hogyan ösztönözzük a jót másokban? Jónak lenni nehéz, két értelemben is: a jó emberek szenvedései, és amik akadályozzák, hogy a jót tegyünk.
Megjegyzés
18 oldal, 5600 szó. Összességében meglehetősen filozofikus, elemző téma, de a kisbetűket kihagyva azoknak is tanulságos, akik kevésbé akarnak elmélyülni a kérdésben. Lásd hozzá a ‘Hogyan érdemes jónak lenni’ témát, mely a gyakorlatra koncentrál.
Tartalom
Milyen változatos okokból tesznek rosszat az emberek? A rossz elszenvedése: hogyan érez, gondolkozik az, aki kapja a rosszat? Bűn és bűnhődés. A bűntudat jellemzői, hasznai és kárai. Milyen főbb módszerekkel próbálnak az emberek megszabadulni a bűntudattól? A jóvátétel, feloldozás, feldolgozás, stb…
Megjegyzés
14 oldal, 4100 szó. A fő tanulsága az, hogy korántsem csak rosszindulatból teszünk rosszat másokkal. Segíthet továbbá a bűntudat megértésében is, akár magunkban, akár másokban.
Tartalom
Hogy a kellemes (pl. evés, ivás), a hasznos (önfegyelem) és a helyes dolgokat is túlzásba lehet vinni. Az utóbbit illetően, hogyan árthat egy jó ügynek is a túlzott buzgalom? Mennyire legyünk hűek az elveinkhez nehéz helyzetekben, és mikor méltányolható az árulás? Mekkora áldozat várható el tőlünk a hazáért? Hogy gyakran érdemtelen ügyekért dobják oda az embereket. Milyen célokért érdemes küzdeni mégis?
Megjegyzés
9 oldal, 2300 szó. Elsősorban etikai értelemben járja körül azt, hogy jóból is megárt a sok. A tárgyalt kérdések közt van néhány igencsak fajsúlyos és megosztó, melyekre nem mindennap kell választ adnunk, de amikor igen, akkor komoly fejfájást okozhatnak. Jól jöhet tehát némi iránymutatás velük kapcsolatban.
Tartalom
A hazugság (illetve tágabban az őszintétlenség) jelentése és tulajdonságai. Az igazság eszménye. Milyen hazugságok vannak? Az önös és kegyes hazugságok, a képmutatás, a nyílt titkok, az ürügyek, stb… A hazugság kárai és hasznai. Mikor lehet és mikor nem tanácsos hazudni? Az őszintétlenség elterjedtsége a világban.
Megjegyzés
20 oldal, 5500 szó. Hazugsággal tele a világ, úgy a politika, a gazdaság, mint az egyéni életünk: hazudunk egymásnak és önmagunknak – nem árt tehát képben lenni róla. Bár az ember ösztönösen hajlamos rossznak bélyegezni, fontos tanulság, hogy a hazugságnak nagyon is megvannak a hasznai, illetve áttekinteni, hogy milyen helyzetben mennyire tanácsos őszintének lenni.
Tartalom
Az etika, az etikusság visszaszorulása a mai világban, az ember magárahagyottsága az efféle problémáival. A modernitás mely tényezői játszanak ebben szerepet? A vallás visszaszorulása, a tudomány és a piac előretörése. Etikai kérdések a foglalkozás területén: orvosok, kutatók, katonák, stb… A modernitás etikai pozitívumai.
Megjegyzés
8 oldal, 2100 szó. Annyiból fontos, hogy az etika hatékony eszköz lehet az emberek jóra szoktatásában – újabban mégis hanyagoljuk. Lásd ‘A jóság és etika ápolása’ témát is.
Tartalom
A megismerés szétesése és egysége: a dolgok több oldalról való megközelítése és a nagy kép látása – valamint a hangsúly eltolása ebbe az irányba. Külső és belső szemlélet, interdiszciplinaritás, stb… Milyen hatásai vannak a megismerés egységének? Az ember életének egysége: a létezésnek és az ember életének teljessége, személyünk és tetteink teljessége. Miként lehet elősegíteni mindezeket?
Megjegyzés
18 oldal, 4500 szó. Az „egység” az Egyvilág egyik alapelve, azért, mert több fontos területre nézve is jelentőséggel bír. Ezek közül ebben a témában a címben szereplő kettőt mutatom be. Lásd a következő két témát is, illetve az ‘Egység’ címűt, az alapelvek között.