Ha mobilról nézed, a következő linken találsz egy rövidített, könnyebben olvasható változatot:
Az alábbi írást letöltheted doc vagy pdf formátumban is. Először kattints a következő linkre, majd a megjelenő lapon, ahogy áll, a legfelső sorban válaszd ki, melyik formátumot szeretnéd. (Amit itt alább látsz, azok ugyanis képek, ezért nem lehet kijelölni a szöveget, nem lehet keresni benne, nem működnek a linkek, és kinyomtatni sem egyszerű. A letölthető dokumentumokban mindez működik.)
Ugyanott elmondhatod a véleményedet is róla, a „kérdőív”, a „fórum” vagy az „email” linkek segítségével. Ezenkívül rengeteg más tartalmas olvasnivalót is találsz – ez itt ugyanis egy nagyobb mű része, mely módszeresen, de azért érthetően elmagyarázza, hogyan működik a világ. A címoldalról kiindulva többet megtudhatsz róla.
(Ajánlom még: Facebook-csoport; Facebook lap)
További olvasnivalók:
(Klikk a címekre)
Téma | Tartalom | Megjegyzés |
Az emberi gondolkozás tipikus mintázatai, például, hogy bizonyos dolgokat szeretnénk jónak látni, hogy nem értjük magunkat és egymást, és hogy önmagunkból indulunk ki. Irracionális gondolatok és cselekedetek. | Nagyon hosszú, de általában érthető rész. Olyan, mint egy katalógus, amelyben megpróbáltam összegyűjteni és rendszerezni az emberi gondolkozás fő sajátosságait. Az apró betűk nélkül azért nem annyira hosszú, és legalább így nem árt elolvasni, hogy legyen egy képünk arról, mi megy a fejünkben, és mert van benne néhány fontos tanulság. | |
Az összehasonlító szemlélet, azaz, hogy az emberek egymással mérik a dolgokat, egymást és önmagukat. Mások helyzetének jelentősége abban, ahogyan magunkat és a jólétünket értékeljük. Hogyan hasonlítgatjuk magunkat másokhoz, és milyen következményekkel jár ez? A bennünket érő, gondolkozásunkat alakító legfontosabb hatások, különösen a forma hatásai. Az abszolút szemlélet: olyannak látni a dolgokat, amilyenek, az összehasonlítástól és a különféle hatásoktól függetlenül. | A cím elsőre némileg rejtélyes lehet, de csak annyit jelent, hogy 1) szeretjük összehasonlítgatni magunkat, a dolgokat; és 2) sok mindentől függünk mi magunk és a gondolkozásunk. Viszonylag hosszú téma, mely helyenként igényel némi gondolkozást, de nem vészes. A legfontosabb benne, hogy vegyük észre, mennyire függ az elégedettségünk attól, hogy mások milyen helyzetben vannak, csak emiatt is sokkal rosszabbnak vagy jobbnak ítélhetjük a saját helyzetünket. | |
Hogyan alakul a viselkedésünk, hogy boldogabbak legyünk? A kondicionálás, az imitáció és a racionalitás. Amikor választani kell, hogy az egyik vagy a másik módon legyünk boldogak, illetve, hogy az egyikünk vagy a másikunk legyen az. A boldogtalanság kezelése. Boldogabb-e az, aki okos? | Hosszú és meglehetősen elméleti téma. Gyakorlati szempontból ‘A boldogtalanság kezelése’ és az ‘Értelem és boldogság’ pontok az érdekesebbek. Az előbbi egyelőre csak bemutatja, hogy az emberek általában hogyan kezelik a boldogtalanságot: gyakran nem a legokosabban. Lásd a ‘Problémák’ és a ‘A problémák kezelése és elviselése’ témákat az élet problémáinak természetéről, és hogy mit ajánlatos tenni velük kapcsolatban. |
Továbbá közéleti aktualitásokra is szoktam reflektálni, a címlapon.
Azt is megnézheted, ha ide kattintasz.