Ha mobilról nézed, a következő linken találsz egy rövidített, könnyebben olvasható változatot:
Az alábbi írást letöltheted doc vagy pdf formátumban is. Először kattints a következő linkre, majd a megjelenő lapon, ahogy áll, a legfelső sorban válaszd ki, melyik formátumot szeretnéd. (Amit itt alább látsz, azok ugyanis képek, ezért nem lehet kijelölni a szöveget, nem lehet keresni benne, nem működnek a linkek, és kinyomtatni sem egyszerű. A letölthető dokumentumokban mindez működik.)
Ugyanott elmondhatod a véleményedet is róla, a „kérdőív”, a „fórum” vagy az „email” linkek segítségével. Ezenkívül rengeteg más tartalmas olvasnivalót is találsz – ez itt ugyanis egy nagyobb mű része, mely módszeresen, de azért érthetően elmagyarázza, hogyan működik a világ. A címoldalról kiindulva többet megtudhatsz róla.
(Ajánlom még: Facebook-csoport; Facebook lap)
További olvasnivalók:
(Klikk a címekre)
Téma | Tartalom | Megjegyzés |
Mi a kognitív disszonancia? Mi az önigazolás? Hogyan próbálja az ember feloldani a gondolkozásában és cselekedeteiben kialakuló ellentmondásokat? Amikor meggyőzzük magunkat, hogy minden rendben, és amikor megváltozik a dolgokhoz való hozzáállásunk. Hogyan köteleződünk el döntéseink mellett, és ennek milyen káros következményei lehetnek? Az önigazolás veszélyei, azok mérséklése, illetve önigazoló hajlamunk felhasználása. | Hosszú téma. A nagy és normál betűs részek jól érthetők, a részletekbe belemenve viszont több gondolkodást igényel. Mindazonáltal megéri elolvasni, mert az önigazolás egy igen jelentős mechanizmus mindannyiunkban, ami nagyrészt a háttérben, tudattalanul működik, és ha megismerjük a tulajdonságait, felfigyelünk a hasonló tendenciákra önmagunkban, sok buktatót elkerülhetünk, és azt is jobban megérthetjük, mi zajlik másokban. | |
Mely három alapvető okból tesznek jót az emberek? A lélektől, a lelkiismerettől és az érdektől való jóság. A viszonosságról, illetve, hogy az ember gyakran azt kapja, amit ad, és viszont. Hogy kinek könnyebb, kinek nehezebb jónak lennie. A jóság összefüggése a boldogsággal és az értelemmel. Jó vagy rossz az ember? Jó és rossz emberek a világban. A jó és rossz példa hatása. | 4100 szó, 14 oldal. Módszeresen elemzi, hogy miért tesznek jót az emberek; valamint van benne néhány fontos tanulság, mint például az, hogy az emberekben keveredik a jó és a rossz, vagy, hogy a jóság és boldogság kölcsönösen erősíti egymást. | |
Az összehasonlító szemlélet, azaz, hogy az emberek egymással mérik a dolgokat, egymást és önmagukat. Mások helyzetének jelentősége abban, ahogyan magunkat és a jólétünket értékeljük. Hogyan hasonlítgatjuk magunkat másokhoz, és milyen következményekkel jár ez? A bennünket érő, gondolkozásunkat alakító legfontosabb hatások, különösen a forma hatásai. Az abszolút szemlélet: olyannak látni a dolgokat, amilyenek, az összehasonlítástól és a különféle hatásoktól függetlenül. | A cím elsőre némileg rejtélyes lehet, de csak annyit jelent, hogy 1) szeretjük összehasonlítgatni magunkat, a dolgokat; és 2) sok mindentől függünk mi magunk és a gondolkozásunk. Viszonylag hosszú téma, mely helyenként igényel némi gondolkozást, de nem vészes. A legfontosabb benne, hogy vegyük észre, mennyire függ az elégedettségünk attól, hogy mások milyen helyzetben vannak, csak emiatt is sokkal rosszabbnak vagy jobbnak ítélhetjük a saját helyzetünket. |
Továbbá közéleti aktualitásokra is szoktam reflektálni, a címlapon.
Azt is megnézheted, ha ide kattintasz.