web stats

Egyvilág

Az emberek gondolkozása

Ha mobilról nézed, a következő linken találsz egy rövidített, könnyebben olvasható változatot:

MOBIL VÁLTOZAT

Az alábbi írást letöltheted doc vagy pdf formátumban is. Először kattints a következő linkre, majd a megjelenő lapon, ahogy áll, a legfelső sorban válaszd ki, melyik formátumot szeretnéd. (Amit itt alább látsz, azok ugyanis képek, ezért nem lehet kijelölni a szöveget, nem lehet keresni benne, nem működnek a linkek, és kinyomtatni sem egyszerű. A letölthető dokumentumokban mindez működik.)

LETÖLTÉS ÉS TOVÁBBI FEJEZETEK

Ugyanott elmondhatod a véleményedet is róla, a „kérdőív”, a „fórum” vagy az „email” linkek segítségével. Ezenkívül rengeteg más tartalmas olvasnivalót is találsz – ez itt ugyanis egy nagyobb mű része, mely módszeresen, de azért érthetően elmagyarázza, hogyan működik a világ. A címoldalról kiindulva többet megtudhatsz róla.

(Ajánlom még: Facebook-csoport; Facebook lap)

1. oldal
2. oldal
3. oldal
4. oldal
5. oldal
6. oldal
7. oldal
8. oldal
9. oldal
10. oldal
11. oldal
12. oldal
13. oldal
14. oldal
15. oldal
16. oldal
17. oldal
18. oldal
19. oldal
20. oldal
21. oldal
22. oldal
23. oldal
24. oldal
25. oldal
26. oldal
27. oldal

A lapokon nem működnek a linkek, de ezek igen:

KérdőívFórumEmail

(Ajánlom még: Facebook-csoport; Facebook lap)

28. oldal

További olvasnivalók:

(Klikk a címekre)

Téma Tartalom Megjegyzés

Önigazolás

Mi a kognitív disszonancia? Mi az önigazolás? Hogyan próbálja az ember feloldani a gondolkozásában és cselekedeteiben kialakuló ellentmondásokat? Amikor meggyőzzük magunkat, hogy minden rendben, és amikor megváltozik a dolgokhoz való hozzáállásunk. Hogyan köteleződünk el döntéseink mellett, és ennek milyen káros következményei lehetnek? Az önigazolás veszélyei, azok mérséklése, illetve önigazoló hajlamunk felhasználása. Hosszú téma. A nagy és normál betűs részek jól érthetők, a részletekbe belemenve viszont több gondolkodást igényel. Mindazonáltal megéri elolvasni, mert az önigazolás egy igen jelentős mechanizmus mindannyiunkban, ami nagyrészt a háttérben, tudattalanul működik, és ha megismerjük a tulajdonságait, felfigyelünk a hasonló tendenciákra önmagunkban, sok buktatót elkerülhetünk, és azt is jobban megérthetjük, mi zajlik másokban.

Jó cselekedetek

Mely három alapvető okból tesznek jót az emberek? A lélektől, a lelkiismerettől és az érdektől való jóság. A viszonosságról, illetve, hogy az ember gyakran azt kapja, amit ad, és viszont. Hogy kinek könnyebb, kinek nehezebb jónak lennie. A jóság összefüggése a boldogsággal és az értelemmel. Jó vagy rossz az ember? Jó és rossz emberek a világban. A jó és rossz példa hatása. 4100 szó, 14 oldal. Módszeresen elemzi, hogy miért tesznek jót az emberek; valamint van benne néhány fontos tanulság, mint például az, hogy az emberekben keveredik a jó és a rossz, vagy, hogy a jóság és boldogság kölcsönösen erősíti egymást.

Emberi relativitás

Az összehasonlító szemlélet, azaz, hogy az emberek egymással mérik a dolgokat, egymást és önmagukat. Mások helyzetének jelentősége abban, ahogyan magunkat és a jólétünket értékeljük. Hogyan hasonlítgatjuk magunkat másokhoz, és milyen következményekkel jár ez? A bennünket érő, gondolkozásunkat alakító legfontosabb hatások, különösen a forma hatásai. Az abszolút szemlélet: olyannak látni a dolgokat, amilyenek, az összehasonlítástól és a különféle hatásoktól függetlenül. A cím elsőre némileg rejtélyes lehet, de csak annyit jelent, hogy 1) szeretjük összehasonlítgatni magunkat, a dolgokat; és 2) sok mindentől függünk mi magunk és a gondolkozásunk. Viszonylag hosszú téma, mely helyenként igényel némi gondolkozást, de nem vészes. A legfontosabb benne, hogy vegyük észre, mennyire függ az elégedettségünk attól, hogy mások milyen helyzetben vannak, csak emiatt is sokkal rosszabbnak vagy jobbnak ítélhetjük a saját helyzetünket.

Továbbá közéleti aktualitásokra is szoktam reflektálni, a címlapon.
Azt is megnézheted, ha ide kattintasz.