Ha mobilról nézed, a következő linken találsz egy rövidített, könnyebben olvasható változatot:
Az alábbi írást letöltheted doc vagy pdf formátumban is. Először kattints a következő linkre, majd a megjelenő lapon, ahogy áll, a legfelső sorban válaszd ki, melyik formátumot szeretnéd. (Amit itt alább látsz, azok ugyanis képek, ezért nem lehet kijelölni a szöveget, nem lehet keresni benne, nem működnek a linkek, és kinyomtatni sem egyszerű. A letölthető dokumentumokban mindez működik.)
Ugyanott elmondhatod a véleményedet is róla, a „kérdőív”, a „fórum” vagy az „email” linkek segítségével. Ezenkívül rengeteg más tartalmas olvasnivalót is találsz – ez itt ugyanis egy nagyobb mű része, mely módszeresen, de azért érthetően elmagyarázza, hogyan működik a világ. A címoldalról kiindulva többet megtudhatsz róla.
(Ajánlom még: Facebook-csoport; Facebook lap)
További olvasnivalók:
(Klikk a címekre)
Téma | Tartalom | Megjegyzés |
Az emberi gondolkozás tipikus mintázatai, például, hogy bizonyos dolgokat szeretnénk jónak látni, hogy nem értjük magunkat és egymást, és hogy önmagunkból indulunk ki. Irracionális gondolatok és cselekedetek. | Nagyon hosszú, de általában érthető rész. Olyan, mint egy katalógus, amelyben megpróbáltam összegyűjteni és rendszerezni az emberi gondolkozás fő sajátosságait. Az apró betűk nélkül azért nem annyira hosszú, és legalább így nem árt elolvasni, hogy legyen egy képünk arról, mi megy a fejünkben, és mert van benne néhány fontos tanulság. | |
Miben különböznek az elvek és szabályok? Társadalmi szabályok, azaz a normák, és azok két fajtája: a társadalmi normák és a jogszabályok. Honnan erednek a jogszabályok, mi biztosítja a legitimitásukat? A jog felépítése: jogrendszerek és jogágak. Hogy a jog nemcsak az igazságot szolgálja. Büntetések: céljaik, buktatóik, hatásosságuk. Hogyan néznek ki a szabályok a gyakorlatban? Tökéletlenségük, a szabályok betartása, megszegése és megváltoztatása. | 24 oldal, 6800 szó: az életünket vezérlő társadalmi szabályok áttekintése. Megtudhatjuk belőle például, hogy mikor hatékonyabbak a társadalmi normák és mikor a jog; bepillantást nyerünk a jog szerkezetébe; elgondolkozunk a jog és igazságosság viszonyáról, illetve az érdekek erejéről a szabályokkal szemben. | |
A szabadság és annak korlátai. Miért jó és miért lehet rossz a szabadság az egyénnek és a társadalomnak? Honnan erednek és milyen fajtái vannak a korlátainknak? Miért korlátozza a társadalom a szabadságunkat, és mekkora a szabadság kívánatos mértéke? A hatalom és tulajdonságai. | Elég hosszú és elég filozofikus téma, sok kisbetűvel. (Az első fele elvontabb, utána valamivel gyakorlatibbá válik.) Elsősorban annyiból érdekes, hogy a szabadságnak hátrányai, a korlátoknak pedig előnyei is lehetnek. |
Továbbá közéleti aktualitásokra is szoktam reflektálni, a címlapon.
Azt is megnézheted, ha ide kattintasz.