Ha mobilról nézed, a következő linken találsz egy rövidített, könnyebben olvasható változatot:
Az alábbi írást letöltheted doc vagy pdf formátumban is. Először kattints a következő linkre, majd a megjelenő lapon, ahogy áll, a legfelső sorban válaszd ki, melyik formátumot szeretnéd. (Amit itt alább látsz, azok ugyanis képek, ezért nem lehet kijelölni a szöveget, nem lehet keresni benne, nem működnek a linkek, és kinyomtatni sem egyszerű. A letölthető dokumentumokban mindez működik.)
Ugyanott elmondhatod a véleményedet is róla, a „kérdőív”, a „fórum” vagy az „email” linkek segítségével. Ezenkívül rengeteg más tartalmas olvasnivalót is találsz – ez itt ugyanis egy nagyobb mű része, mely módszeresen, de azért érthetően elmagyarázza, hogyan működik a világ. A címoldalról kiindulva többet megtudhatsz róla.
(Ajánlom még: Facebook-csoport; Facebook lap)
További olvasnivalók:
(Klikk a címekre)
Téma | Tartalom | Megjegyzés |
Az összehasonlító szemlélet, azaz, hogy az emberek egymással mérik a dolgokat, egymást és önmagukat. Mások helyzetének jelentősége abban, ahogyan magunkat és a jólétünket értékeljük. Hogyan hasonlítgatjuk magunkat másokhoz, és milyen következményekkel jár ez? A bennünket érő, gondolkozásunkat alakító legfontosabb hatások, különösen a forma hatásai. Az abszolút szemlélet: olyannak látni a dolgokat, amilyenek, az összehasonlítástól és a különféle hatásoktól függetlenül. | A cím elsőre némileg rejtélyes lehet, de csak annyit jelent, hogy 1) szeretjük összehasonlítgatni magunkat, a dolgokat; és 2) sok mindentől függünk mi magunk és a gondolkozásunk. Viszonylag hosszú téma, mely helyenként igényel némi gondolkozást, de nem vészes. A legfontosabb benne, hogy vegyük észre, mennyire függ az elégedettségünk attól, hogy mások milyen helyzetben vannak, csak emiatt is sokkal rosszabbnak vagy jobbnak ítélhetjük a saját helyzetünket. | |
Mi a kognitív disszonancia? Mi az önigazolás? Hogyan próbálja az ember feloldani a gondolkozásában és cselekedeteiben kialakuló ellentmondásokat? Amikor meggyőzzük magunkat, hogy minden rendben, és amikor megváltozik a dolgokhoz való hozzáállásunk. Hogyan köteleződünk el döntéseink mellett, és ennek milyen káros következményei lehetnek? Az önigazolás veszélyei, azok mérséklése, illetve önigazoló hajlamunk felhasználása. | Hosszú téma. A nagy és normál betűs részek jól érthetők, a részletekbe belemenve viszont több gondolkodást igényel. Mindazonáltal megéri elolvasni, mert az önigazolás egy igen jelentős mechanizmus mindannyiunkban, ami nagyrészt a háttérben, tudattalanul működik, és ha megismerjük a tulajdonságait, felfigyelünk a hasonló tendenciákra önmagunkban, sok buktatót elkerülhetünk, és azt is jobban megérthetjük, mi zajlik másokban. | |
Mit jelent az érték fogalma, és mik az értékek? Az ember értéke. Értékítéleteink, azok különbözősége és önállótlansága. Eszmények, és másodlagosságuk a boldogsággal szemben. | Hosszú és meglehetősen elvont téma, sok apró betűvel. Ezzel együtt érdemes lehet átolvasni, mert van benne néhány fontos tanulság: például hogy a jóság érték; hogy a dolgok értéke nagyrészt nem a lényegükből, hanem a címkéikből fakad; hogy mi segíthet elviselni, ha mások jobb képességekkel rendelkeznek, értékesebbek nálunk; hogy mennyire szubjektív és önállótlan az értékítéletünk; vagy, hogy pusztán eszményekért nem kell elvenni az emberek támaszát. |
Továbbá közéleti aktualitásokra is szoktam reflektálni, a címlapon.
Azt is megnézheted, ha ide kattintasz.