Egyvilág

Egy könyv a világ működéséről és az ember életéről

 

Mi az, hogy Egyvilág?

(What is Egyvilág?)

Témák

Információk, kérések

Segítők

Kiadók

Linkek

Jogi nyilatkozat

★ ✩ ★ ✩ ★

Támogass

97. poszt – 2019.09.12.

Az aktuális téma
Téma Tartalom Megjegyzés

Egyenlőtlenség

kép - doc - pdf - kérdőív - fórum - email

Az egyenlőtlenségek mértéke és alakulása a világban. A szerencse, egyenlőtlenség és igazságtalanság viszonya. Milyen tényezők befolyásolják az egyenlőtlenségeket? Egyenlőtlenségek és politika. Hogy a nagyobb egyenlőségért jellemzően a gazdasági hatékonyság csökkenésével kell fizetni. Az egyenlőtlenségek megélése, hátrányai és előnyei. Teljes egyenlőség helyett miket várnak el inkább az emberek? Az egyenlőtlenségek ellenőrzés alatt tartása és kezelésének eszközei. 25 oldal, 6200 szó. Hosszú, de érthető és igencsak fajsúlyos téma. Hogy miért, azt nem kell sokat magyarázni: az egyenlőtlenség a társadalmak örök jellemzője, a vele járó szegénység és feszültségek pedig jelenleg is súlyos problémák.

TOBORZÁS

● Ha te is aggódva figyeled a világ állapotát;

● Ha eleged van az idiotizmusból, önzésből és felelőtlenségből, ami manapság uralkodik;

● És ha még meg is mozdulnál azért, hogy változzanak a dolgok…

Akkor gyere, és csatlakozz hozzánk, ebben a kivételes vállalkozásban! Részletek itt.

Üzenet

(Elöljáróban csak annyit így zárójelben, hogy figyeltük, hogy úgy mondjam, milyen futótűzszerűen lett vezető hír az Amazonas erdőtüzeiből – hogy aztán szalmalángként lobbanjon el az egész egyik napról a másikra? És nem hiszem, hogy azért, mert már nem ég az erdő… Ezzel természetesen nem azt akarom mondani, hogy nem baj, ha ég az erdő: a közérdeklődés és a média működését tekintve tanulságos az eset, ahogy valóban minden csoda, (minden tragédia és minden disznóság is) három napig tart.)

 

Most pedig képzeljük el magunkat egy szegényes, de lakható viskóban. Képzeljük el a többi embert is magunk körül, akik szép házakban, villákban élnek. Hogy éreznénk magunkat? Valószínűleg nem lennénk túlzottan boldogak. De változik a kép: képzeljük el, hogy mi ugyanabban a viskóban lakunk – csak épp a többieknek még ennyi se jutott, sátrakban, barlangokban kell vacogniuk. Ugye mekkora különbség, mennyivel elégedettebbek lennénk most – annak ellenére, hogy a saját helyzetünk mit sem változott.

 

Ez a kis példabeszéd jól érzékelteti az ember eredendően relatív szemléletét, azt, hogy másokkal mérjük magunkat, a helyzetünket, hogy nem is annyira gazdagok akarunk lenni, mint gazdagabbak, nem is annyira sikeresek, mint sikeresebbek. Volt erről már szó, lásd az Emberi relativitás témát, most azért hozom fel újra, hogy a társadalmi egyenlőtlenségek jelentőségét szemléltessem: hogy ugyanis nemcsak az zavarja az embereket, ha kevés van nekik, hanem az is, hogyha kevesebb, mint a többieknek. Közben azt is vegyük észre, hogy ez nemcsak nagyban, a társadalmi rétegek, osztályok között okoz feszültségeket – de kicsiben is, ha a szomszédomnak, a testvéremnek nagyobb a háza, menőbb az autója, mint az enyém.

 

Az egyenlőtlenségeket is több helyütt érintettük már, így az előző, a gazdasági válságokról szóló részben is, hogy a válságkezelés divatos módja, a monetáris élénkítés, pénznyomtatás növeli az egyenlőtlenségeket, lévén az új pénz legnagyobb része a gazdagoknál landol. Korábban, a Gazdasági növekedés és fejlődés témában, szintén említettem, hogy a GDP, az országok gazdasági teljesítményének legfontosabb mérőszáma jó dolog, de megvannak a hátrányai is, köztük az, hogy az egyenlőtlenségekről nem mond semmit: egy országnak lehet magas az egy főre jutó GDP-je úgy is, hogy a jövedelem egyenlően oszlik meg az emberek között, széles középosztályt teremtve – de úgy is, hogy az összeset egy szűk réteg teszi zsebre, miközben a többiek nyomorognak. (És akkor még a Pareto-optimalitásról nem is beszéltünk.)

 

Az egyenlőtlenség örök: az ősközösség óta nem volt olyan társadalom, amelyre ne lett volna jellemző, és nincs ma sem – bár a mértéke azért változó. Lelkes idealisták és ideológusok elképzelni ugyan elképzeltek eszményi, osztálynélküli, utópikus társadalmakat – ám amikor a megvalósításra került sor, az valahogy sose működött, az eredendően a saját hasznát kereső emberi természetet nem lehetett elfojtani. Nagyon úgy néz ki tehát, hogy az egyenlőtlenséggel együtt kell élnünk – ami azonban nem jelenti azt, hogy teljesen szabadjára kellene engednünk. Akárhogy is, az egyenlőtlenség jelentőségének, természetének, szükségszerűségének megértése elviselni is segíthet azt, illetve menedzselni, kézben tartani is könnyebb lehet általa. Íme:

 

Két tanulságos ábra: az egyenlőtlenség mértéke a világ országaiban, és az egyenlőtlenség világszintű alakulása időben. A megdöbbentő tény, hogy az alig 100 leggazdagabb ember vagyona akkora, mint a teljes emberiség szegényebbik feléé.

 

Az egyenlőtlenségek jelentősége: társadalmi feszültségeket generálnak – egyúttal azonban teljesítménye is ösztönöznek, stb… A társadalmi rétegekről

 

A szerencse

   ○ A szerencse, mint az egyenlőtlenség egyik forrása

   ○ A szerencse arcai: mi mindenben lehetünk szerencsések és szerencsétlenek, attól kezdve, hogy jó vagy rossz helyre születünk, odáig, hogy épp előttünk megy-e el a troli.

   A természet és a társadalom, mint a szerencse és egyenlőtlenség forrásai. A társadalom lehetősége arra, hogy javítson a természet által kirótt egyenlőtlenségeken. (Bár gyakran inkább tovább ront rajtuk.)

 

Egyenlőtlenség és igazságtalanság: hogy az egyenlőtlenség lehet igazságos is.

 

Az egyenlőtlenség tényezői: mi mindennek van köze az egyenlőtlenségekhez?

   Pl. a szerencse és szorgalom, az önzés, a piac, a tőke és munkaerő viszonya, az adózás és újraelosztás, az oktatás, gépesítés, globalizáció, valamint a divergencia

   ○ A divergencia jelentése: hogy a gazdagok könnyebben is gazdagodnak tovább, mint a szegények. A divergencia okai, pl. a vagyonok örökölhetősége.

   Az egyenlőtlenség önfenntartó jellege. (A gazdagok jobb oktatást is kapnak, a családi összeköttetések szerepe, a státuszon belül történő házasodás, és hogy „szegénynek lenni drága dolog”.)

 

Az egyenlőség „ideológiája”, vagyis, hogy az, hogy legyen mindenki egyenlő, jól hangzik, de meglehetősen leegyszerűsíti a valóságot. A gazdasági bal- és jobboldal hozzáállása az egyenlőtlenségekhez

 

● Egyenlőség vagy hatékonyság

   Gyakran választani vagyunk kénytelenek e kettő között.

   Az újraelosztás hatékonytalansága: kisebb ösztönzés és az újraelosztás költségei

   A gazdaság szabályozásának további veszélyei (Pl. bürokrácia, korrupció, feketepiac)

 

Az egyenlőtlenség hátrányai, pl.:

   ○ Társadalmi feszültségek

   A demokrácia rosszabb működése

   ○ Az egyenlőtlenségek szerepe a globális problémákban

 

● Az egyenlőtlenség előnyei

   ○ A piaci rendszer csak ennek árán működhet

   ○ Hogy rendelkezésre áll a felhalmozott tőke a termeléshez

 

A gazdag országok problémái

   ○ Demográfiai problémák

   ○ Elkényelmesedés és dekadencia

   ○ Újabb keletű növekedési, globalizációs problémák

 

Az egyenlőtlenségek megélése

   ○ Az ember eredendően relatív szemlélete, hogy egymással mérjük magunkat

   Az egyenlőtlenséget az emberek szemében igazolni, elfogadhatóvá tenni képes tényezők (pl. az esélyegyenlőség; ha megvan a cirkusz és a kenyér, stb…)

   ○ A társadalmi esélyegyenlőség kiemeli a természettől való különbségeket.

   ○ Hogy teljes egyenlőséget nem is igazán vár el senki. Miket várnak el akkor? Lehetőséget az alapvető boldogulásra, esélyt a felemelkedésre.

 

● Az egyenlőtlenségek ellenőrzés alatt tartása és kezelésük eszközei (pl.: újraelosztás, oktatás, szakszervezetek)

 

* * *

 

És akkor most hosszú idő után egy bővebb zenei válogatás:

 

Chris Rea - Red Shoes

Roger Miller - King of the Road

Tennesse Ernie Ford - 16 Tons

Republic - 16 Tonna

Beatrice - Nyolc Óra Munka…

Waszlavik - Ha Nekem Egyszer Sok Pénzem Lesz (felülök a léghajóRE!)

AC-DC - Big Balls

Aerosmith - Eat the Rich

Inti Illimani - Viva Chile - Alturas (+ Amennyire értem, az egész album elég szocialista, aminek Latin-Amerikában ugye megvannak a hagyományai. Kiváló zene mindenesetre.)

 

Valamint egy angol nyelvű dokumentumfilm a témában:

 

The super-rich and us

 

(A gazdasági témákhoz általában nem volt könnyű zenét találni – az egyenlőtlenség viszont, érthető módon, jobban meg tudja ihletni a művészeket, mint teszem azt a preferenciák vagy a gazdaságpolitika.)

 

Aztán, továbbra is szeretettel várunk benneteket kiváló és barátságos Facebook-csoportunkba, illetve ne hagyjátok ki a napi bölcsességet se a témák lapon! Mint például:

 

„Míg a kapitalizmus a jólét egyenlőtlen elosztását, a kommunizmus a szegénység egyenlő elosztását valósítja meg.”

 

(Végül még egy zárójeles megjegyzés, visszakanyarodva az előző témához, a vég nélküli gazdasági élénkítéshez, kamatcsökkentéshez, pénzpumpához. Ékes példája ennek, ahogy a forintot hagyják most zuhanni, úgy, hogy már a pénzügyminiszter szól be a Nemzeti Banknak, hogy csinálni kéne valamit. Merthogy ugye elvileg a kormányoldal az érdekelt az élénkítésben, az (elvileg független) Nemzeti Banknak meg a forint vásárlóerejének megőrzése volna az egyik fő feladata. Nos, láthatjuk, mennyire érdekli ez Matolcsyt. Vicces.)

 

Ha tudjátok, terjesszétek jó híremet. Nyomjatok pl. egy lájkot / megosztást itt, az oldal alján. Köszi!

 

egyvilag@gmail.com  (Szalay Miklós)   •   Hírlevél   •   Facebook csoport   •  
  •   Letöltések: 130.000+   •   Látogatások: