Egyvilág

Egy könyv a világ működéséről és az ember életéről

 

Mi az, hogy Egyvilág?

(What is Egyvilág?)

Témák

Információk, kérések

Szponzorok, kiadók

Linkek

Jogi nyilatkozat

78. poszt – 2017.02.09.

Az aktuális téma
Téma Tartalom Megjegyzés

Iparizált világunk

doc - pdf - kérdőív - fórum - email

A mai világ iparszerűsége, ahogy a világ, és abban sok minden már úgy működik, mint egy nagy gépezet. Az ember helyzete az iparizált világban. Milyen gondokat okoz a termelékenység növekedése? A kevésbé értelmes emberek problémái a modern gazdaságban. A technika jelenleg tapasztalható felértékelődése, és annak hátrányai. Az iparizáltság és a technika előnyei. A különféle tevékenységek fejlődésének három fázisa: „művészet” – „tudomány” – „ipar”. 18 oldal, 5100 szó. Ebben a témában is elgondolkodhatunk róla, hogy minek a közepén élünk, és milyen szerepet játszunk magunk a nagy gépezetben. Az is érdekes, hogy egyre könnyebben termelünk, és ez sokak számára mégis inkább problémákat okoz. A húsbavágóbb mondanivaló mellett vannak benne filozofikusabb részek is, például az említett három fázis, vagy a gazdasági tevékenység szorosan összekapcsolódó hálózatának felvillantása.
Ha szerinted is ráférne az emberekre még némi műveltség, szélesebb látókör, reális világnézet és humánus gondolkozás, tehetsz érte: mutasd meg nekik ezt a könyvet.
Üzenet

A mostani téma némileg filozofikusabb, mint a környezőek, elgondolkozunk benne például a társadalom nagy gépezetén, melynek mindannyian részei, alkatrészei vagyunk, és még pár ehhez közeli jelenségről. A „legközgazdaságibb” benne a termelékenységről, annak növekedéséről írtak. Íme:

 

A társadalom működésének, gazdasági aktivitásának összetettsége, hogy milyen sokféle tevékenység kapcsolódik össze akár a leghétköznapibb termékben, tevékenységben.

 

A tevékenységek fejlődésének három fázisa: művészet – tudomány – ipar. Hogy a magányos úttörők ideje mára többé-kevésbé lejárt.

 

A társadalom nagy, iparizált gépezete. Az ember életének iparizáltsága. Az emberek, mint alkatrészek.

 

Az iparizáltság és az emberi értelem: az intelligencia és a (speciális) tudás kiemelt szerepe – ugyanakkor az emberek beszűkülése, gyakorlatiasságuk sorvadása

 

A termelékenység növekedésének, a gépesítésnek az áldásai és átkai

   ○ Több áru, olcsóbban

   ○ Ahogy a gépek mind több területről szorítják ki az embert. (Bár az összesről nem fogják: kurrens téma.)

   ○ A tőke növekvő részesedése a haszonból, a munka iránti kereslet csökkenése. A kevésbé értelmes emberek problémái a modern gazdaságban.

   ○ A helyzet visszássága, hogy könnyebben termelünk – ám ennek az áldásait sokan nem igazán érzik.

   ○ A piaci rendszerre ezek miatt leselkedő veszélyek

   ○ A probléma kezelése régebben és ma

 

A technika felértékelődése, több értelemben: a technikai hozzáértés, a technikai eszközök és az alkotások technikai kivitelezésének szempontjából is. A felértékelődés okai

 

Az iparizáltság és a technika előnyei-hátrányai

 

Szerintem érdekes és szemléletformáló téma, de lássátok meg magatok.

 

* * *

 

No meg a másik. A minap jött egy email:

 

Tárgy: Ne sértődj meg…

 

 Bocsánat, hogy ismeretlenül írok, de úgy gondolom valakinek végre el kell mondania,  hogy hagyd végre abba, mert buta vagy. Az, hogy valami rendszeresnek igyekszik látszani, nem jelenti azt, hogy értelmes és igényes tudományos mű lenne. Amit csinálsz, egy üres forma tartalom nélkül. Sajnos sokan azt hihetik, hogy ez tudomány-lehet, hogy te is azt hiszed. Ez ennek a projektnek a legkárosabb oldala. Szóval hagyd abba légyszíves...”

 

Nahát, végre valaki ezt is elmondta – meg most már mindenki megfelelően figyelmeztetve is van…

 

Miért foglalkozom ezzel itt? Két okból: először is azért, mert amikor másnap válaszoltam volna rá privátban, már nem létezett az email cím, amiről küldték. A fontosabb azonban az, hogy biztos vagyok benne, hogy másokban is felmerülnek hasonló aggályok.

 

Szóval, mit tudok erre mondani?

 

● Mindenekelőtt azt, hogy az Előszóban pontosan le van írva, hogy mi ez a könyv. Többek között, az is, hogy:

 

   ○ Nem akar tudományos lenni, nem akar részletekbe menően precíz lenni; hogy ez a mű egy objektivitásra törekvő ember személyes világnézete.

   ○ Hogy ezzel együtt törekszem a korrektségre, hogy a könyvben minden az én legjobb tudásom szerint van benne – miközben igyekszem minél reálisabban látni a dolgokat.

   ○ Hogy ha valaki úgy véli, valamit jobban tud nálam, javítson ki bátran, mert magam is szeretnék tanulni, és a könyv is jobb lesz általa.

   ○ A mű tökéletlensége. Hogy ez a mű nem egy kinyilatkoztatás, sokkal inkább az igazság keresésének és a használható dolgok összegyűjtésének az eszköze. Annak a fontossága, hogy a mű sokak által érthető és használható legyen.

   ○ Hogy ez a mű nem akar meggyőzni, abból született és arra buzdít, hogy az ember vizsgálja meg a dolgokat maga, nem pedig, hogy elhiggye, ha valaki – akár én is – azokról valamit állít.

 

Ez a könyv tehát elsősorban egy gyakorlati útmutató lesz a világhoz és az élethez – addig pedig az ezekhez szükséges dolgok összegyűjtésének eszközeként is szolgál. A lényeget igyekszik összefoglalni, a nagy képet próbálja meg minél reálisabban áttekinteni – amit tudományos alapossággal nem is lehetne megtenni, mert az ember elveszik a részletekben, és soha nem ér a végére.

 

Érdemes szem előtt tartani továbbá a könyv hosszú távú potenciálját, nem csak a jelenlegi állapotát nézni. (Bár, szerény és mindenféleképpen elfogulatlan véleményem szerint azt mondani, hogy az „egy üres forma tartalom nélkül” már most is több, mint barokkos túlzás.)

 

● Valamint, mielőtt valaki tőlem kezdi el félteni a világot, nem árt belegondolnia abba, hogy ehhez a valóban nem teljesen tökéletes műhöz képest mi az, ami jelenleg az emberek fejében van.

 

Zöld?

 

(Egyébként, így zárójelben megjegyzem, hogy van két doktorim (közgáz, CEU; jog, ELTE), csak nem ezzel próbálom eladni a könyvet, mert nem ettől lesz jó. Azt szeretném, ha az magáért beszélne – és szerintem beszél is, ha valaki alaposabban megnézi. A címeimet most is csak azért hozom elő, mert vannak, akiket ez megnyugtathat. (Jó, amúgy biztos én is jobban odafigyelnék Doktor Faktorra, mint XY Zénóra.) Azonkívül pedig a bizniszben is dolgoztam, úgyhogy azt is tudom, hogy néz ki a gyakorlat, és mi kell hozzá. Lásd továbbá a ‘Címkék, szerepek, identitások’ részt a címkék, címek hatalmáról, a rangkórságról.)

 

A könyvvel kapcsolatban két dolgot tudok megígérni: 1) Hogy mindig a legjobb tudásomat fogja tükrözni, és 2) Odafigyelek rá, ha bármiben kijavítotok, nyitott maradok az ismereteim és a könyvben foglaltak felülvizsgálatára.  És különben szerintem is: aki ennél többet ígér, azzal tényleg nem árt vigyázni.

 

Szóval javítsatok ki bátran, hálás leszek érte, nemcsak azért, mert így tanulok, hanem mert a könyv is így lesz jobb. Szoktak jönni ilyen kritikák is, és nincs is velük semmi bajom, csendben meg szoktam fontolni és köszönni őket. Viszont ha csak úgy általában butáz le valaki, azzal ugye nem sokra megyünk – meg azt a legkönnyebb.

 

(Mellesleg, egyik alapvető megfigyelésem a kritikával kapcsolatban, hogy gyakorlatilag mindenről mindenfélét lehet hallani. Az én könyvemmel kapcsolatban is a „hagyd abbától” az „alapműig” terjed a skála. Erről ‘Az alkotás gyakorlata’ témában lesz majd szó.)

 

* * *

 

Hát ebbe jól belelendültem… Nézzünk is most inkább valami könnyedebbet.

 

Megy most ugye ez az olimpiás hercehurca. Aki még nem látta, annak ajánlom ezt a két rendkívül (tragi)komikus videót. Meg az általam jó időben írt kis összefoglalóra is ránézhettek, hogy ki miért akar magyar olimpiát, meg hogy miért ne legyen, ha egy kis eszünk van.

 

Továbbá tessék egy egészen kiváló zene az aktuális témához:

 

Dire Straits – Industrial Disease

 

Alatta ott van a szövege is. (Show more, Több) Aki tud angolul, annak szeretettel ajánlom ezt is, mert egyszerűen nagyszerű.

 

Végül pedig tekintsétek meg (minél többször) az új, ultrasexy látogatásszámlálót, a honlap alján. ;)

Hírlevél   •   egyvilag@gmail.com   (Szalay Miklós)   •  
  •   Látogatások: