Egyvilág

Egy könyv a világ működéséről és az ember életéről

 

Mi az, hogy Egyvilág?

(What is Egyvilág?)

Témák

Információk, kérések

Szponzorok, kiadók

Linkek

Jogi nyilatkozat

80. poszt – 2017.06.29.

Az aktuális téma
Téma Tartalom Megjegyzés

Preferenciák és hasznosság

doc - pdf - kérdőív - fórum - email

Preferenciák, vagyis, hogy az egyik dolgot jobban kedveljük a másiknál. A preferenciák tulajdonságai, a dolgok rangsorolása és a közöttük való választás. A hasznosság(függvény), vagyis, hogy hogyan rendelhetünk számszerű értéket a dolgokhoz aszerint, hogy mennyire tesznek bennünket boldoggá. A közömbösségi görbék, és a társadalmi preferenciák és hasznosság. A kilátáselmélet, azaz, amikor a helyzet változásának a boldogságunkra gyakorolt hatását vizsgáljuk. 19 oldal, 5000 szó. Ez egy meglehetősen elméleti téma, elmélyedni inkább csak azoknak érdemes benne, akik szeretnének egy kicsit közelebbi bepillantást abba, hogy hogyan gondolkoznak a közgazdászok. Az apró betűket kihagyva azért a többieknek is érdemes lehet átnézni, mert van benne pár gyakorlati szempontból is érdekes megállapítás. A preferencia és a hasznosság egyébként a közgazdaságtan két alapfogalma.
Ha elolvastál egy témát, ne felejtsd el elküldeni a véleményedet! Ahhoz képest, ameddig az olvasás tart, ez igazán nem áll sokból, különösen az igen kiváló kérdőív használatával: pár kattintás az egész.
Üzenet

Helló, halló, érkezik végre a legújabb téma, és valóban, éppen ideje is volt már… Amúgy a következő, amit írni fogok, az is eléggé hosszú, viszont addig legalább ellehetek ezzel, amit most küldök, legalábbis ha van kedvetek kicsit közelebbi bepillantást nyerni a közgazdaságtanba.

 

Számos itt tárgyalt fogalom, a preferenciák, a hasznosság, a közömbösségi görbék alapvető elemei a közgazdaságtannak, közelebbről a mikroökonómiának, számos a gazdasági viselkedéssel, a piaccal kapcsolatos megállapítás nyugszik rajtuk. Ezért is lehet érdemes megismerkedni velük, illetve segíthetnek elvontabb módon, formalizáltabban látni a gazdaságot, a piacot, azok alapvető mozzanatait, a jószágok közötti választást, a cserét. Így ez most egy eléggé gondolkozós, elméleti darab, nagy szenvedélyeket nemigen fog kiváltani – de azért vannak benne egyszerű és érthető tanulságok is. Szóval, aki kevésbé akar elmerülni részletekben, az tudja, hogyan lehet kihagyni a kisbetűs részeket. Tehát:

 

Preferenciák, azaz hogy az egyik dolgot jobban kedveljük a másiknál. A preferenciák tulajdonságai, például a tranzitivitás (hogy ha A-nál jobban kedveljük B-t, B-nél meg C-t, akkor A-nál C-t is jobban kedveljük), vagy az időpreferencia (avagy „jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok”).

 

Hasznosság, vagyis hogy a dolgot mennyire érezzük hasznosnak, az mennyire tesz boldoggá bennünket. A hasznosságfüggvény, amely minden dologról megmondja, hogy mekkora a hasznossága. A hasznosságfüggvény tulajdonságai: monotonitás (azaz, hogy a több jobb) és konkavitás (vagyis, hogy az egyre több egyre kevésbé boldogít, az ember eltelik. A konkavitás egy másik következménye, a kockázatkerülés.)

 

● A közömbösségi görbék, melyek az egyformán preferált dolgokat kötik össze. Ezeknél közömbös számunkra, hogy melyiket kapjuk.

 

● A kilátáselmélet, amikor nem azt nézzük, hogy adott mennyiség mennyire tesz boldoggá, hanem hogy a mennyiség változása, a nyereség és a veszteség hogyan érint bennünket. A kilátáselmélet tanulságos következményei és alkalmazásai:

   ○ Ha az ember megszokja a jót, akkor nehezen adja alább.

   ○ Ami ingyen van, azt nem értékeljük.

   ○ Érdemes lehet a portékánkkal elérhető megtakarítást, a veszteség elkerülését hangsúlyozni.

   ○ A befektetők gyakran ódzkodnak a veszteség realizálásától.

 

A költségvetési korlát és a választás; merthogy attól még, hogy valamit jobban szeretünk, nem biztos, hogy módunkban is áll azt választani.

 

Preferenciák és hasznosság több dimenzióban. (Egy ember eltérő minőségű érzületei, vagy több ember boldogsága, melyeket valahogy összegezni kellene.)

 

● A Condorcet paradoxon (Amikor bármelyiket is válasszuk három lehetőség közül, mindig van egy másik, amelyet többen szeretnek jobban.); és Arrow lehetetlenségi tétele (hogy nincs lehetőség arra, hogy négy, eléggé elvárható feltétel egyszerre teljesüljön a társadalmi preferenciák tekintetében.) A tanulság, hogy még ha valaki jót is akar tenni az emberekkel, az már csak ezek miatt sem egyszerű.

 

Való igaz, ez (meg általában a gazdaság fejezet is) igencsak mélyebb a könyv többi részénél – itt van viszont egy újabb érv, hogy ez miért nem baj: azért, mert ezáltal érzékelhetjük a mélységeket is, megtapasztalhatjuk, hogy a világ, a tudás részleteiben természetesen jóval több annál, mint ami ebbe a könyvbe belefér – mely csak egy átfogó, koherens áttekintést tud adni a legfontosabbakról. (De abból azért elég jót, szerintem. Azt meg már régebben elmondtam, hogy miért jó az, hogy pont a közgazdaságtan a mélyebbet tárgyalt terület: azért, mert a pénz körül forog a világ.)

 

Aztán, elérkeztünk egy újabb jubileumi mérföldkőhöz: most van kint a honlapon a témák fele. Akik velem voltak már annak idején, amikor a negyede került ki, emlékezhetnek, hogy akkor is megkérdeztelek benneteket, mennyit olvastatok el az addigiakból. Most is szeretnék pontosabb képet kapni az olvasottságról, ezért kérlek, nyomjatok rá a megfelelő linkre:

 

Hány témát olvastál az eddigi 84-ből?

 

Az összeset vagy majdnem az összeset

Kb. a háromnegyedét (63 db)

Kb. a felét (42 db)

Kb. az egynegyedét (21 db)

Csak egyet vagy egy párat

Egyet sem

 

Tessék továbbá egy link, melyen nézegethetitek az eredményeket.

 

Egy klikk az egész, természetesen az egész anonim, és akkor sincs semmi baj, ha valaki nem követ.

 

(Merthogy ugye mindenki teljesen szabadon kihagyhatja a harmadik évezred meghatározó alkotását… ;)

 

Na jó, persze, ez így nem igaz…

 

Valójában ugyanis millió évekről van szó, csak nem akartam szerénytelennek tűnni… ;) ;) Apropó, meg nem mondanátok, hogy az egész könyv a szerénységgel kezdődik… ;) ;) ;)

 

Na, de ne komolytalankodjunk, nézzük, mi van még. Szintén a nagy esemény alkalmából, összeszedtem a régebbi üzenetekhez mellékelt zenéket, egyebeket, melléraktam még pár újat, és kiraktam őket egy külön lapra, melyet lényegre törően csak Kincsesbányának neveztem el. Mind csupa kiváló darab, összességében elég sok is van belőlük, és az is érdekes, ahogy elég jól lefedik a könyv témáit, a világ különféle területeit. Nézzetek rá, tök jó, klikk ide.

 

Végül pedig, volt itt időközben némi nem túl sikeres próbálkozás szponzor ügyben. Ezt azért hozom fel itt, mert írtam hozzá egy tömör, egyoldalas összefoglalót a műről, meg hogy mire volna szükségem, úgyhogy, ha esetleg tudtok reménybeli szponzorokat, ezt oda lehet nekik adni. A doksit itt érhetitek el, illetve megtalálható lesz a honlap megfelelő szekciójában is.

 

Ja, és hírverési lehetőség továbbra is erősen kerestetik, sajnos az origo-s kommentelés, úgy tűnik, végleg kimúlt. Apropó, a múltkori üzenet politizáló része (CEU, Fidesz, baloldal) továbbra is olvasható lesz a fórumon. Úgy tűnik egyébként, rövid ideig az Index-en is kinn volt, csak valahogy este 11-től reggel 8-ig sikerült megoldaniuk… Akit érdekel, az előbbi linken megnézheti, mit szólt hozzá az a pár kommentelő, aki pont ébren volt.

Hírlevél   •   egyvilag@gmail.com   (Szalay Miklós)   •  
  •   Letöltések: 80.000+   •   Látogatások: