Egyvilág

Egy könyv a világ működéséről és az ember életéről

 

Mi az, hogy Egyvilág?

(What is Egyvilág?)

Témák

Információk, kérések

Segítők

Kiadók

Linkek

Jogi nyilatkozat

★ $ ✩ € ★ £ ✩ ¥ ★

Támogass

93. poszt – 2019.04.11.

Az aktuális téma
Téma Tartalom Megjegyzés

Részvények, tőzsde, spekuláció

kép - doc - pdf - kérdőív - fórum - email

Mire jó a részvénytársaság, és mire jó egy részvény? Hogyan alakul a részvények ára? A tőzsdei buborékok és a hatékony piac elmélete. A tőzsde és a reálgazdaság kapcsolata, a spekuláció és a termelés érdekellentéte és a spekuláció előnyei. A hitelből történő spekuláció és kivásárlás. Intézményi befektetők és az automatizált kereskedés. A derivatívok fajtái, előnyei és hátrányai. Mit kellene tenni a pénzügyi rendszerrel? Stabilitás, szabályozottság és átláthatóság. Miért nehéz megtenni, amit kellene? 23 oldal, 8100 szó, és elég alaposan körbejárja a témát. Azonkívül van benne néhány meglehetősen elméleti rész is, így sok benne az apróbetű – melyeket azonban ki lehet hagyni, ha valaki nem akar túlságosan belemerülni. Viszont igen tanulságos is, és nemcsak a részvények világa iránt érdeklődőknek: a tőzsde, a pénzügyi szektor ugyanis nagyban befolyásolja a gazdaságot, mindannyiunk életére komoly hatással van.

TOBORZÁS

● Ha te is aggódva figyeled a világ állapotát;

● Ha eleged van az idiotizmusból, önzésből és felelőtlenségből, ami manapság uralkodik;

● És ha még meg is mozdulnál azért, hogy változzanak a dolgok…

Akkor gyere, és csatlakozz hozzánk, ebben a kivételes vállalkozásban! Részletek itt.

Üzenet

Izgalmas téma a mai, a tőzsdéről, részvényekről és spekulációról lesz szó – majd egy kicsit később, mert előtte még találkozó, Paypal-cum-brit tudósok és politika!

 

Tehát először is, akinek volna kedve egy összejövetelre, jelezzen: májusban tartjuk majd a CEU-n, a pontosabb időpontot később egyeztetjük.

 

* * *

 

Aztán, immár Paypal-on keresztül is lehet támogatni a projektet. (Ezen a linken, illetve a címlapon később is ott lesz a link.) Egy kedves olvasóm hívta fel a figyelmemet erre a lehetőségre, és az a jó benne, hogy egyszerű és ingyenes: akinek van Paypal-ja, két kattintással tud pénz küldeni, ráadásul a Paypal nem is von le belőle. Minden segítséget köszönök előre is.

 

Túlságosan sajnáltatni nem akarom magamat, mert végül is, ami tényleg szükséges, az megvan, a könyvet is végigcsinálom így vagy úgy, ráadásul még élvezem is, nem is beszélve a hosszabb távon elkerülhetetlen Nobel-díj(ak)ról – de azért, őszintén megvallva, addig is el tudnék képzelni némi pluszt. Annyit biztos tudtok, hogy (a családon illetve némi baráti hozzájáruláson kívül) senki nem támogatja ezt a vállalkozást, pedig Sorostól(!) az MNB-ig, Csányitól Demjánig, az NMHH-tól a Hiventures-ig megpróbáltam ezt-azt.

 

Ha nem bánjátok, nagyon nem részletezem túl, csak a kedvenc pályázatomról hadd meséljek még egy kicsit, arról, amelyik jövőre lesz hetedszerre, hogy el fog utasítani. (Amit egyébként mindig nagyon szoktak sajnálni, és a külön vicces az benne, hogy sosem felejtik el hozzátenni, hogy az adott évben éppen mennyire különösen sokan pályáztak, milyen kivételesen nagy volt a verseny.) Becsületükre legyen mondva, hogy ez egy tudományos, kutatóknak szánt pályázat, szóval tény, hogy nem kimondottan rám van szabva – sajnos azonban az Egyvilág egyediségénél fogva ezt gyakorlatilag minden lehetőséggel kapcsolatban el lehet mondani…

 

De azért, elnézve a nyertes témákat, fel szokott bennem merülni, hogy ennyire azért lehet, hogy az EV is hasznos lesz majd. Néhány példa, hogyaszongya: 

 

● A budapesti Apollonius Pictus és a Bayeu-i kárpit: a XI. századi narratív történelmi reprezentációs stratégiák tanulmányozása

 

● Miért fordulnak a költők a madarakhoz inspirációért?

 

● A Bécs és Isztambul közötti transz-birodalmi klientúra: P. Cobenzl és P. Herbert levelezése (1779-1792)

 

● Proclus „A teológia elemei” című művének Ioane Petritsi általi kommentárokkal ellátott fordításának angol nyelvre történő annotált fordítása és kiegészítő vizsgálata

 

● És végül a kedvencem: Léteznek-e a képzeletbeli lények? (Merthogy, az emberek hajlamosak összekeverni a reprezentatív és meta-reprezentatív közléseket, ha nem tűnt volna még fel.)

 

Jó, nem mindegyik ennyire brittudósos azért, meg egyébként is, ez van, így működik a tudomány, belefúrva magunkat a részletek részleteibe, a megmaradt morzsákat csipegetve – meg persze anélkül sem könnyű, hogy az ember valami hírneves (vagy, ami azt illeti, bármilyen) intézmény tagja volna, rendelkezne a megfelelő publikációkkal a megfelelő journal-okban, és meglennének a megfelelő összeköttetései, mindezt értem én – csak épp ez rajtam, meg az EV-n, (meg a V-n), nem sokat segít. (Sóhaj…) Sokat egyébként már nem várok tőlük, az idén meg is írtam nekik, hogy már csak azért pályázom, hogy teljes legyen a gyűjteményem az elutasításaikból, meg hogy megtudjam, vajon az idén is különösen sokan pályáznak-e.

 

Szóval kb. ennyi az, ami „balról” várható. Hogy „jobbról” mi várható, az azt hiszem, a korábbi leveleimből már elég jól sejthető, de ha nem, az alábbiak mindjárt segítenek majd. (Persze nézzük a dolog jó oldalát: ebben legalább teljes az egység.) ;) Mindenesetre, ha van ötletetek, hová volna még érdemes fordulni, szóljatok; no és persze reklám ügyében is – bizonyos hírnév minden bizonnyal ebből a szempontból is jót tenne.

 

* * *

 

Egy kis politizálás. Időközben történt ugye a Fidesz felfüggesztése az Európai Néppártban. Ennek kapcsán két dologról szeretnék beszélni.

 

Az egyik az ügy tálalása, hogy ugye, ők tulajdonképpen „magukat függesztették föl”,  meg hogy ez az egész tulajdonképpen „óriási siker” volt a számukra. Nos, mindenekelőtt kívánjunk nekik még sok hasonló sikert, egyben jegyezzük meg, hogy azzal, hogy még a nyilvánvaló vereséget is fényezik, csak lejáratják magukat, rádöbbentik a népet, hogy manipulálják, hülyének nézik őket, és nemcsak a baloldaliakat, de a saját híveiket is. (Még ha sokan nem is szívesen vallják be, önmaguknak sem, hogy nem tudnak nem átlátni a szitán. Fontos hangsúlyozni, hogy most sem a Fidesz szavazókat kritizálom, akiket, mint korábban kifejtettem, meg tudok érteni – hanem a korrupt és demagóg, arrogáns és cinikus hatalmat.)

 

A másik pedig a „brüsszelezés”, melynek nyomán az egész kipattant, hogy mennyire hamis az első kanyartól fogva, amikor elnyomó hatalmakkal, birodalomépítőkkel igyekeznek párhuzamba állítani az EU-t: egyszerűen azért, mert 1) Ott ülünk mi is az asztalnál, pont úgy kifejthetjük az álláspontunkat, szavazhatunk, miegymás, mint a többi tagállam; és 2) Mert az égvilágon senki nem kényszerít bennünket arra, hogy bennmaradjunk, eltűrjük az állítólagos „diktátumokat” és „elnyomást”. (Meg az EU-ból befolyó milliárdokat.)

 

És vigyázzunk, mert nem elképzelhetetlen, hogy Orbán éppen erre játszik, hogy végül kivezessen bennünket Európából. Jól gondoljuk hát meg, hogy tényleg inkább az oroszokhoz akarunk-e tartozni – mert voltak idők, amikor valóban kénytelenek voltunk úgy táncolni, ahogyan a birodalmi központban, Moszkvában, fütyültek. Én bízom abban, hogy az emberek nagy része nem felejtette még el ezt; aki meg nem volt ott, fel tudja mérni a különbséget. (Meg, ha más nem, látja, mi megy a Brexittel is.) Mert ezúttal tényleg rajtunk múlik, és ha rosszul döntünk, akkor nem lesz kire mutogatnunk.

 

Mindez nem jelenti azt, hogy az EU hibátlan volna, koránt sem. Szerintem is ráférne bizonyos realistább és határozottabb hozzáállás. Erre egyébként látok bizonyos jeleket, ők sem úgy állnak már például a bevándorlás problémájához, mint az elején, kezdik belátni, hogy szolidaritás ide vagy oda, a nyakló nélküli befogadás nem járható, igenis alaposan meg kell nézni és számlálni, hogy kiket, hányakat engedünk be. Mindazonáltal, aki tényleg segítségre szorul, azon, a lehetőségeinkhez képest, igenis segíteni kell. Ennél többet az emberek túlnyomó többsége nem is vár.

 

Azonkívül, legalább egy időre, vissza kellene fogni az integráció további mélyítését; különösen, nem olyan időket élünk amikor az Európai Egyesült Államok ötletét erőltetni lehetne. (Lásd például az egyenlőtlenségek, a társadalmi feszültségek súlyosbodását, a populizmus nemzetközi előretörését, Orbánt, Trumpot és illiberális barátaikat, a Brexitet, a hosszabb távon tartósnak ígérkező migrációs nyomást, stb…) Vissza kellene inkább lépni kettőt, konszolidálni az eddigi eredményeket, és arra törekedni, hogy az megmaradjon (és rendesen működjön) ami eddig felépült. (És ezen idehaza se ártana elgondolkodni, a baloldalon is, merthogy például a DK-t is az Európai Egyesült Államokkal hallom kampányolni – ami lehet, hogy a saját célközönségének jól hangzik, de irreális, és csak hergeli ellentábort.)

 

Apropó, a CEU-nak, illetve az EV alkotásra használható éppen üres osztálytermeknek is, mintha felcsillant volna most némi remény – persze hiszi a piszi Orbán szóbeli „garanciáit”, majd ha esetleg törvény lesz belőlük, az talán jelent majd valamit. (Bár aligha hiszem, hogy a fű alatti vegzálás valaha is megszűnne… Elég szomorú egyébként, hogy ehhez is a Néppárt (meg a németek) kellettek.)

 

* * *

 

Velem vagytok még? OK, akkor végre térjünk a tárgyara: Részvények, tőzsde és spekuláció!

 

Mire jó a részvény és a részvénytársaság? A kis befektetések összegyűjtése és a befektetések ösztönzése. A gyakorlat elszakadása az eredeti funkciótól: spekuláció.

 

Miféle hasznai származnak a befektetőnek a részvényből? Az osztalék, az árfolyamnyereség és az egész befektetési portfólió kockázatának csökkenése.

 

Osztalékok és a jelenérték, a részvény értéke.

 

Az árfolyamnyereség illetve a spekuláció, mint a részvények kereskedelmének elsődleges motivációja.

   ○ A nagy kérdés: mennyi lesz a részvények értéke a jövőben? Mi mindentől függ, hogy az emberek mit gondolnak erről: a vállalat gazdálkodása; a gazdaság illetve a részvénypiac egészének tendenciái; pszichológiai tényezők, mint az extrapoláció, a csordaszellem, a lelkesedés és pánik.

   ○ A spekuláció hatása a tőzsdei buborékokra illetve a részvénypiac kockázatára.

 

A részvény hatása az egész portfólió hozamára és kockázatára. A kockázat csökkentése diverzifikációval. (Többféle részvénybe történő befektetéssel.)

 

A részvény ára: visszacsatolások és a tőzsdei buborékok, a buborékok kialakulásának és kipukkadásának tényezői. Hogy az árak esésére is lehet spekulálni. Vajon a tőzsde (legalábbis hosszú távon) mindig emelkedni fog?

 

A hatékony piac elmélete, mely szerint a részvények ára minden rendelkezésre álló információt tükröz – és ezért nem is lehet okosabbnak lenni a piacnál, felesleges is bárminemű elemzés. A bennfentes kereskedelem.

 

A tőzsdei árak és a reálgazdaság. (Mely utóbbi a vállalatokat, gyárakat, dolgozókat, fogyasztókat jelenti, vagyis, ahol a „tényleges” termelés, fogyasztás zajlik.) Ahogyan a termelés alakulása hatással van a tőzsdei árakra – és viszont. A tőzsde, mint a gazdaság fokmérője.

 

A kisrészvényesek és a spekulánsok érdektelensége: hogy nem érdekli őket a vállalat irányítása, hosszú távú sorsa. A spekuláció és a termelés érdekellentéte, az erőforrások és a tehetség eltérítése.

 

A spekuláció veszélyei és előnyei

 

A hitelből történő spekuláció, annak potenciális jövedelmezősége és nagyfokú kockázatossága. A hitelből történő kivásárlás (leveraged buyout) technikája és kártékonysága.

 

Intézményi befektetők: akik igazán nagyban játszanak. Az automatizált kereskedés és problémái.

 

Derivatívok és a pénzügyi innováció

   ○ Amikor nem magával a részvénnyel, hanem valamilyen belőle származtatott termékkel kereskednek. (Határidős ügyletek és opciók, a négy fő opciós pozíció, és a swap)

   ○ A derivatívok általános jellemzői, pl. a bonyolultságuk és hogy kockázatvállalásra, felelőtlen hitelezésre ösztönöznek, miközben a pénzügyi-gazdasági összeomlások veszélyét is növelik.

 

Mit kellene tenni a pénzügyi rendszerrel?

   ○ Elvek, például a stabilitás és átláthatóság fontossága; illetve annak a biztosítása, hogy a pénzügyi rendszer a társadalom érdekeit szolgálja.

   ○ Konkrétabb javaslatok: a spekuláció korlátozása; felelős hitelezés és az eladósodás kordában tartása; a kockázatkezelés erősítése és a laikusok felvilágosítása; a felelőtlenséghez való megfelelő hozzáállás; pénznyomtatás helyett a problémák gyökerének kezelése

   ○ Miért nehéz meglépni mindezeket? Kiváltképp, mert ameddig megy a szekér, addig senkinek sem érdeke fékezni.

 

Na erre merje azt mondani valaki, hogy nem felettébb hasznos és érdekes. ;)

 

* * *

 

…éééééés még mindig nem zárul Miki mókatára: tekintsétek meg a tavaly készült művészi és érdekes képeimet; valamint Facebook-csoportunk egyre bővülő érdekességeit is, ahol a bitcoinon, alapjövedelmen és a boldogság mibenlétén kívül is egész csinos gyűjtemény alakult már ki mindenféle érdekes és mókás dolgokból. Gyertek és csatlakozzatok!

 

Na most van vége. Jók legyetek!

egyvilag@gmail.com  (Szalay Miklós)   •   Hírlevél   •   Facebook csoport   •  
  •   Letöltések: 120.000+   •   Látogatások: